Fogalomtár

Az 5G (ötödik generációs) vezetéknélküli hálózat alatt a szakirodalom egy vezetéknélküli hálózati architektúrát ért, amely a 802.11ac IEEE vezetéknélküli hálózati szabvány szerint épül fel, és amelynek segítségével az adatkommunikációs sebesség akár háromszorosára növelhető az elődjéhez, a 4G-hez (IEEE 802.11n) képest.

Az 5G magában foglalja az IEEE 802.11ac által javasolt architektúramódosításokat, és az 5 GHz-es frekvenciatartományban működik.

A számítástechnikában adatnak (angol nyelven data) nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak és megjeleníthetők. Az adat nagyon tág fogalom: gyakorlatilag bármilyen jel potenciálisan adatnak tekinthető.

Az adat: olyan minta, mely rendelkezik kapcsolattal. Tudjuk azt, hogy az adott bitminta kihez tartozik, minek a jellemzését adja, mit és hogyan ír le. ~ egy leírás, egy passzív elem, egy "tárgy", amit felhasználnak a cselekvésekben (vele, rajta). Ő a művelet bemeneti be- és kimeneti eleme. (forrása, paramétere és eredménye) Rajta, vele végzik a cselekvést. A cselekvés kötelező kelléke, tárgya. Őt változtatják meg (inkrement, hozzáfűzés, elvétel), vele címeznek, segítségével szelektálnak, minta (referencia és cserélt) az összehasonlításnál (változtatás mentes felhasználás). Amennyiben a mintához egy aktív (működési, működtetési) nézet/képesség rendelődik hozzá, akkor már kódnak nevezik, ami egy végrehajtó egységet cselekvésre bír. A mintához rendelt kapcsolatok csoportba szedhetőek. A sok-sok csoportot (értelmezési módokat) típusoknak nevezik.

Lásd még: ismeret, információ

Forrás: Wikipédia - Adat

bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy egyébként – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

Az informatikai rendszerben logikailag összetartozó, együtt kezelt adatok.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Adatok informatikai rendszerek, rendszerelemek közötti továbbítása.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és megsemmisítése elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere.

Az adat informatikai eszközökkel történő feldolgozása. Célja általában a rendelkezésre álló adatok segítségével új információhoz jutás. Tulajdonképpen enyhe túlzással azt is lehetne mondani, hogy az egész informatika célja nem más, mint az adatok feldolgozása.Például: leltárra alkalmazott készletfrissítések, bankszámlaszámlára és ügyfélfájlra alkalmazott banki tranzakciók, foglalás és jegyértékesítés tranzakciók egy légitársaság fenntartási rendszeréhez, számlázás közüzemi szolgáltatásokhoz. Az "elektronikus" vagy "automatikus" módosítót "adatfeldolgozással" (DP), különösen c. 1960-ban, hogy megkülönböztesse az emberi irodalmi adatfeldolgozást a számítógép által elvégzettektől

Az adat feldolgozása lehet egyszerű számításokat végző programoktól a táblázatkezelő programokon keresztül a bonyolult (például fizikai mérőeszközökből származó) adatok segítségével végzett új ismeretszerzésre vezető tudományos programig bármi.

Forrás: Wikipédia

az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

(GDPR 4. cikk 8. pont). 

az, aki, felelős az általa kezelt adatokért, továbbá jogosult minősítés vagy osztályba sorolás elvégzésére. 

Forrás: @Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az Adathalászat (angolul Phising) fogalma magánjellegű és érzékeny információk, például hitelkártya-adatok, személyes azonosítók, számítógépes fiók felhasználóneveinek és jelszavaink stb. megszerzésére irányuló csalási tevékenységet jelenti. A pszichológiai befolyásolás (angol kifejezéssel Social Engineering) technikák és a számítógépes programozási ismeretek komplex sorozatának felhasználásával az adathalász webhelyek megtévesztéssel e-mail címzetteket és/vagy webfelhasználókat vesznek rá arra, hogy azok azt higgyék, hogy a hamis weboldal legitim és valódi. Ennek eredményeként az adathalászat áldozata a személyazonosságával, és egyéb személyes információival kapcsolatos adatokat ad át a csalóknak. Ezekkel az adatokkal később (rossz esetben) a csalók visszaélnek, és direkt, vagy indirekt módon (például az adatok értékesítésével) károkat okozhatnak az adathalászat áldozatainak.

Az adathordozhatósághoz való jog az érintett jogosult az általa az adatkezelő rendelkezésére bocsátott adatait megkapni:

• tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban
• jogosult más adatkezelőhöz továbbítani
• kérheti az adatok közvetlen továbbítását a másik adatkezelőhöz – ha ez technikailag megvalósítható
• kivéve: közérdekű, vagy közhatalmú jog gyakorlása céljából végzett adatkezelés

Az adathordozhatósághoz való jog egy új, a saját adatok feletti rendelkezést erősítő jogintézmény, mely akkor gyakorolható, ha automatizált módon történik az adatkezelés, és az adatkezelő az adatokat az érintett hozzájárulása vagy a szerződéses jogalap alapján kezeli.

Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése.

Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

Az adatkezelés jogalapja főszabály szerint az érintett hozzájárulása vagy törvényben elrendelt kötelező adatkezelés.

adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza.

Forrás: GDPR

Az adatminőség az adatok, különösen az adattárházban található adatok alkalmazásának hatékonyságát, megbízhatóságát és alkalmasságát jellemző tulajdonság. Az adatminőség meghatározása bonyolult módszerrel történik, az adatok tulajdonságainak mérésére különféle szemszögből.

Egy szervezeten belül a megfelelő adatminőség elengedhetetlen a tranzakciós és operatív folyamatokhoz, valamint az Üzleti Intelligencia (Business Intelligence - BI) és az üzleti elemzés (Business Analysis - BA) jelentések megfelelő minőségű kidolgozásához. Az adatok minőségét egyaránt befolyásolja az adatok bevitelének, kezelésének és karbantartásának módja.

Az Adatminőséggel kapcsolatos fontos eljárási rend az adatminőség-biztosítás (DQA - Data Quality Assurance) egy olyan eljárás, amelynek célja az adatok hatékonyságának és megbízhatóságának igazolása.

Az Adatminőség biztosítás (Data quality assurance (DQA) eszköze a hatékony adatminőség-karbantartás, amelyhez szükséges az adatok rendszeres figyelése és tisztítása. Az adatminőség fenntartása általában magában foglalja az adatok frissítését, egységesítését, és a rekordok deduplikációját az egyetlen adatnézet létrehozásához.

Az adatok minősége a következő okokból létfontosságú:

• Pontos és időszerű információkat szolgáltat az elszámoltathatóság és a szolgáltatások kezeléséhez.
• Azonnali információkat kínál a szolgáltatás hatékonyságának kezeléséhez.
• Segíti az erőforrások prioritásainak meghatározását és garantálását.

Az adatminőség fő jellemzői a következők:

• Teljesség: A kívánt adatattribútumok megadásának szintje. Az adatoknak nem kell 100 százalékban teljesnek lenniük.
• Pontosság: Az adatok valós állapotát képviseli. Különféle listák és leképezések segítségével, automatizált módszerrel számítható ki.
• Hitelesség: Annak mértéke, hogy az adatokat hitelesnek és valódnak tekintik-e.
• Időszerűség (az adatok kora): az adatokat megfelelő frissítésére vonatkozó jellemző.
• Konzisztencia: Annak felmérése, hogy a különféle adatkészletek tényei megfelelnek-e egymásnak.
• Integritás: az adatok referenciájának érvényességét és a különböző adatkészletek pontos összekapcsolását jellemzi.

Az Adatprofilozás az adatok különböző felhasználási célokra történő megvizsgálására szolgáló módszer. Ilyen vizsgálatok például a pontosság és a teljesség meghatározása. Az adatprofilozási folyamat egy adatforrást, például adatbázist vizsgál meg, abból a célból, hogy felfedje, meghatározza az adatszervezés hibás, téves területeit. Az adatprofilozás elvégzése, és annak eredménye javítja az adatminőséget. Az adatok profilozására adatfelderítésként is szoktak hivatkozni.

Kicsit részletesebben:

Az Adatok profilozása az adatforrásban rendelkezésre álló adatok vizsgálata, valamint az adatokra vonatkozó statisztikák és információk gyűjtése. Az ilyen statisztikák segítenek a metaadatok felhasználásának és adatminőségének azonosításában. Ezt a módszert széles körben használják a vállalati adattárolásban.

Az adatok profilozásával derítik fel az adatok szerkezetét, kapcsolatát, tartalmát és származtatási szabályait, amelyek elősegítik a metaadatokban szereplő rendellenességek megértését. Az adatok profilozása különféle leíró statisztikákat használ, beleértve az átlag, a minimum, a maximum, a a százalékértékeket, a gyakoriságot valamint az egyéb aggregátumokat, például a számot és az összeget. A profilozás során kapott további metaadat-információk az adattípus, hosszúság, diszkrét értékek, egyediség és absztrakt típusfelismerés.

Az Adatsértés egy olyan esemény az adatvédelmi incidensek közül, amely során egy személy, alkalmazás(ok) és/vagy szolgáltatások felhasználásával engedély nélkül vagy illegálisan keres, fér hozzá, megtekint vagy felhasznál adatokat. Ez a művelet a biztonság megsértésének egyik típusa, amely kifejezetten az adatok ellopását és/vagy nem biztonságos vagy illegális helyen történő közzétételét foglalja magában.

Adatszivárgásról beszélünk, ha a szervezet vagy a vállalat adatvagyonához tartozó védett információ az információ megszerzésére nem jogosított fél kezébe jut.

Az esemény lehet szándékosan előidézett, vagy akaratlan módon bekövetkezett.

• az akaratlanul bekövetkezett adasztivárgás tipikus példáj, amikor egy felhasználó véletlenül nem annak a személynek küld el egy e-mailt, akinek akarta, hanem egy olyan személynek, akit a levelezőrendszer automatikusan felajánl a címzett nevének begépelésekor;
• szándékosságról beszélünk, ha az adatszivárogtatás hacker támadásra épül, de akkor is, ha adott munkatárs létező jogosultságaival (vissza)élve szerez meg, de munkájához nem tartozó módon használ fel (vagy ad ki) érzékeny adatokat. Kapcsolódó megoldásaink egyike az SFA.

Minőségi (ang.: quality) követelmények:

• eredményesség (ang.: effectiveness),
• hatékonyság (ang.: efficiency).

Bizalmi (ang.: fiduciary) követelmények:

• szabályosság (ang.: compliance),
• megbízhatóság (ang.: reliability).

Biztonsági (ang.: security) követelmények:

• bizalmasság (ang.: confidentiality),
• sértetlenség (ang.: integrity),
• rendelkezésre állás (ang.: availability).

Forrás: © Muha Lajos: A Magyar Köztársaság kritikus információs infrastruktúráinak védelme, PhD értekezés, Budapest: ZMNE, 2008.

• a birtokban tartás,
• az adat alapján további adat készítése,
• az adat másolása, sokszorosítása,
• a betekintés engedélyezése,
• a feldolgozás és felhasználás,
• a minősítés (biztonsági osztályba sorolás) felülvizsgálata,
• a minősítés (biztonsági osztályba sorolás) felülbírálata,
• a nyilvánosságra hozatal,
• a titoktartási kötelezettség alóli felmentés,
• megismerési engedély kiadása.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Személyes adatok továbbítása az EGT-n (Európai Gazdasági Térség az Európai Unió országai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein) kívüli, harmadik országba adatkezelési tevékenységet folytató adatkezelőhöz.

Adatvédelem a személyes adatok jogszerű kezelése, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége.

Érdektelenség, rutinszerű hozzáállás az adatvédelmi szabályok alkalmazásához.

Forrás (angol): Human Aspects of Information Security, Privacy and Trust: First International Conference, HAS 2013, Held as Part of HCI International 2013, Las Vegas, NV, USA, July 21-26, 2013. Proceedings

Adatvédelmi incidens alatt a rendelet értelmében a biztonság olyan sérülését értjük, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Adatvédelmi incidens alatt a rendelet értelmében a biztonság olyan sérülését értjük, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi

A védelem érdekében hozott szervezési, szabályozási, ellenőrzési intézkedések, továbbá a védelemre vonatkozó oktatás.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Lásd: Reklámszoftver

Az AES (Advanced Encryption Standard) egy módszer elektronikus adatok titkosítására. Az  eljárás a legtöbb titkosítással foglalkozó szoftverben elérhető . Az AES a Rijndael kódolás olyan változata, ahol a blokkméret szigorúan 128 bit, a kulcs pedig 128, 192 vagy 256 bit. Összehasonlításként a Rijndael kódolásban a blokkméret és a kulcsméret is lehet 32 bit tetszőleges többszöröse azzal a kikötéssel, hogy mind a kulcs, mind a blokkméret minimum 128 és maximum 256 bit lehet. Lásd még: Wikipédia

Olyan eljárás, amelynek során egy erre feljogosított testület hivatalos elismerését adja annak, hogy egy szervezet vagy személy felkészült és alkalmas bizonyos tevékenységek elvégzésére.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A fenyegetések általánosított csoportosítása. Alapfenyegetettségek:

• a bizalmasság,
• a sértetlenség,
• a rendelkezésre állás
• sérülése vagy elvesztése.

Forrás © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan program, amelyet az alkalmazó saját igényei, céljai érdekében használ, és amely a hardver és az üzemi rendszer funkcióit használja.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A "szigorúan titkos" minősítésű adat régi megnevezése. Lásd: Minősített adat."

Az előírások, elvárások teljesítésére vonatkozó megfelelőségi vizsgálat, ellenőrzés.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

a.)  az authentikáció a görög αυθεντικός: 'valódi', 'eredeti' jelentésű szóból származik, és az informatikában olyan eljárást jelent, amelynek során meggyőződünk arról, hogy valamely információ (legtöbbször egy felhasználó azonosságára vonatkozó állítás) megfelel a valóságnak. Legjobb magyar megfelelője a "hitelesítés" szó lehet. Az informatikai rendszerek különböző fokú (megbízhatóságú) hitelesítési eljárás után adnak jogosultságot erőforrásaikhoz.

Forrás: Egészségügyi informatikai fogalmak - https://fogalomtar.aeek.hu

b.)  a számítógépes biztonság témakörében ismert AAA (Authentication, Authorization, Accounting) funkcióegyüttes biztonságos azonosításért felelős komponense. A hitelesítés azt az azonosítási folyamatot jelenti, melynek során egy személy, számítógép vagy hálózati eszközök bizonyítja, hogy rendelkezik megfelelő hitelesítő adatokkal. Többféle hitelesítő módszer létezik, melyek közül a legegyszerűbb a felhasználónevek és jelszavak alkalmazása, de ide tartozik a digitális aláírás és a biometriai azonosítás is. Kritikus biztonságú rendszerek esetén legalább két módszer egyidejű alkalmazása javasolt.

Forrás: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület ‒ https://www.hte.hu/

• általánosságban az authorizáció (engedélyezés) olyan biztonsági mechanizmusok gyűjteményét jelenti, mely meghatározza, hogy a felhasználók mit tehetnek egy rendszerben, azaz milyen erőforrásokhoz férhetnek hozzá és milyen műveleteket hajthatnak végre.
• A számítástechnikában olyan eljárást jelent, amely megadott erőforrásokhoz (adatállományokhoz, valamilyen rendszer meghatározott szolgáltatásaihoz) való hozzáférést csak jogosultság esetén tesz lehetővé

Forrás: ,
https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi_informatikai_fogalmak,
Gyurák Gábor: Informatikabiztonság I. 38. old
Szerk. Bartha István

A célhoz kötött adatkezelés követelménye (lásd alább), valamint az adatminőség követelménye. Ez utóbbi magában foglalja a pontos, teljes és naprakész adatok igényét, valamint az adatfelvétel és az adatkezelés tisztességes, törvényes mivoltát.

Minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A Beépített intelligencia (angolul Onboard Intelligence) kifejezést arra a megoldásra használjuk, amikor a mesterséges intelligenciát egyedi eszközökbe építik be az eszköz tervezésének során, az elosztott rendszerek analógiája szerint.

A beépített intelligencia nagyon sok előnyt, de egyben hátrányt is jelenthet azokkal a kihívásokkal és problémákkal kapcsolatban, amelyekkel a tervezők és a mérnökök a mesterséges intelligencia területén találkozhatnak. A beépített intelligencia alkalmazásának egyértelmű hatékonysága abban rejlik, hogy az eszköznek nem kell külső helyen telepített mesterséges intelligenciát használnia.

A mesterséges intelligencia motorok energia- és számítási kapacitásigényei azonban a beépített intelligencia alkalmazását gyakran lehetetlenné teszik.

Az informatikai rendszer, vagy annak egy elemének olyan ellenőrzése, melynek során megállapíthatók, hogy vannak-e a gyakorlatban kiaknázható, ismert gyenge pontok. (ang.: Penetration Testing)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A felhasználó között általi logikai kapcsolat kezdeményezése, amelynek eredményeképpen az informatikai rendszer funkcióinak használata lehetővé válik.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Lásd: Bevált gyakorlat

Olyan rendszer, amely minden észlelt aktivitást valós időben megvizsgálva, egyenként eldönti, hogy az adott aktivitás legális-e, vagy sem.Fajtái

• a minta alapú betörés detektáló eszközök (ang.: signature-based IDS) és
• a viselkedést vizsgáló betörés detektáló eszközök (ang.: behavior-based IDS).

Intrusion Detecting Systems (rövidítve: IDS).

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A Bevált gyakorlat vagy Jó gyakorlat (angolul Best Practice) a vállalati menedzsment és minőségbiztosítás területén olyan, rutinszerűen végzett tevékenységre utal, ami széles körű tapasztalatokon alapul, és több szervezetben is sikeresnek bizonyult.

Gyakran nevezik az angol kifejezés tükörfordításaként félrevezetően „legjobb gyakorlatnak”. Ez azonban nem helytálló, hiszen semmilyen (adott körben vagy időszakban bevált) gyakorlat nem garantálja, hogy nem létezik nála jobb gyakorlat.

Az informatikában a biometrikus azonosítás/hitelesítés fogalma azokat a technológiákat öleli fel, amelyek segítségével, alkalmazásával rögzítik és/vagy mérik az azonosítandó személy egyedi biológiai, fizikai jellemzőit, és az ezekből nyert adatokkal kísérlik meg a személy azonosítását/hitelesítését.

Mára már számtalan formáját alkalmazzák a biometrikus azonosításnak/hitelesítésnek: alak és mozgás, arc, ujj és tenyérlenyomatfelismerés, íriszelemzés, vénaszkenner stb. Attól függően, hogy milyen erősen védett rendszerről van szó, egyszerre akár több azonosítási módszert is alkalmazhatnak egy-egy rendszerben.

Magyarországon a biometrikus azonosítás erős törvényi szabályozás mellett lehetséges.

Az adat azon tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhetik meg, használhatják fel, illetve rendelkezhetnek a felhasználásáról.

Forrás:  Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

A rendszer olyan – az érintett számára kielégítő mértékű – állapota, amelyben zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem valósul meg.

Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443]                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        

Biztonság megsértése alatt az olyan eseményeket értjük, amelyek adatok, alkalmazások, szolgáltatások, hálózatok és / vagy eszközök jogosulatlan hozzáférését eredményezik, az azok alapjául szolgáló biztonsági mechanizmusok megkerülésével. Biztonsági sérülések akkor fordulnak elő, amikor egy személy vagy egy alkalmazás jogellenesen fér hozzá egy privát, bizalmas vagy más logikai IT tartományhoz.

Az(oka)t a hardver vagy szoftver vagy szolgáltatási hiányosságo(ka)t, problémá(ka)t, amely(ek) lehetővé teszi(k) a biztonság megsértését, biztonsági résnek is nevezik.

Olyan nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve megsérül.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Angolul Security Event Management {SEM}

A Biztonsági események kezelése (az eredeti angol kifejezésből, a Security Event Management-ből a rövidítő betűszóval {SEM}) a biztonsággal kapcsolatos események azonosításának, összegyűjtésének, megfigyelésének és jelentésének folyamata egy szoftver és/vagy rendszer és/vagy informatikai környezetben. A SEM lehetővé teszi az események rögzítését és értékelését, és segít a biztonsági vagy rendszergazdáknak az információbiztonsági architektúra, az irányelvek és az eljárások elemzésében, beállításában és kezelésében.

A Biztonsági incidensek és események kezelése (az angol kifejezés {Security Incident and Event Management} rövidítésével, a SIEM betűszóval használjuk) alatt a biztonsági incidensek vagy események azonosítását, megfigyelését, rögzítését és elemzését értjük, valós idejű IT-környezetben. A SIEM rendszer segítségével a rendszer tulajdonosa átfogó és központosított képet kaphat az informatikai infrastruktúra biztonsági eseményeiről.

A Biztonsági incidensek és események kezelése Biztonsági információs eseménykezelésként is ismert.

A SIEM szoftvereken, rendszereken, készülékeken vagy ezen elemek valamilyen kombinációján keresztül valósul meg. Egy SIEM rendszer lényegét tekintve olyan központi naplóelemző rendszer, mely különböző eszközök/felügyeleti rendszerek/szoftverek központosított naplóadataira épülve szolgáltatásokat nyújt a cég biztonsági/ellenőrzési/audit felügyeletének/központjának.

Általában véve egy SIEM rendszer hat fő tulajdonságán keresztül jellemezhető:

• Megőrzés: Az adatok hosszú ideig történő tárolása, hogy a teljesebb adatkészletek alapján döntéseket lehessen hozni.
• Irányítópultok: Adatok elemzésére (és megjelenítésére), minták megismerése céljából, célzott tevékenység vagy olyan adatok, amelyek nem felelnek meg a normál mintának.
• Összefüggések keresése: (Korreláció): Az adatokat olyan csomagokba rendezi, amelyek értelmezhetőek, hasonlóak és közös vonásokkal rendelkeznek. A korrelációs műveletek célja, hogy az adatokat hasznos információkká alakítsák.
• Riasztás: Ha olyan adatokat gyűjt vagy azonosít, amelyek bizonyos válaszokat kiváltanak - például riasztások vagy potenciális biztonsági problémák -, a SIEM eszközök olyan protokollokat aktiválhatnak a felhasználók figyelmeztetésére, mint például az irányítópultra küldött értesítések, automatizált e-mail vagy szöveges üzenet.
• Adatok összesítése: Az adatok a SIEM bevezetése után tetszőleges számú helyről gyűjthetők, beleértve a kiszolgálókat, hálózatokat, adatbázisokat, szoftvereket és e-mail rendszereket. Az aggregátor összevont erőforrásként is szolgál, mielőtt az adatokat korreláció vagy megőrzés céljából elküldenék.
• Megfelelés vizsgálat: A SIEM-ben protokollokat lehet létrehozni, amelyek automatikusan összegyűjtik a vállalati, szervezeti vagy kormányzati politikákkal kapcsolatos, azok betartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

A Seacon Europe Sealog rendszere a fentieknek megfelelő SIEM rendszer. A SeaLog  a különböző rendszerek eseményeit összegyűjti, majd az összegyűjtött adatokat automatikus, informatikai módszerekkel együttesen elemzi, és a felhasználók számára érthető formában képes megjeleníteni.

A Sealog rendszerről a honlapunkon a következő linkeken olvashat részleteket:

• SeaLog Enterprise

Angolul: security mechanism

A biztonsági mechanizmusok olyan műszaki eszközök és technikák, amelyeket a biztonsági szolgáltatások megvalósításához használnak. Egy mechanizmus önmagában vagy másokkal működhet egy adott szolgáltatás nyújtása érdekében.

A biztonsági mentést pontosan leíró fogalom az adatmentés. Adatmentésen pedig a számítógépen tárolt információkról történő biztonsági másolat készítését értjük, a mentés célja pedig az eredeti forrásadatokat tartalmazó tároló esetleges sérülésének elhárítása.

A biztonsági mentés folyamata üzleti alapú döntéseket, szoftveres és hardveres megoldásokat foglal magában. Nagyvállalati környezetben gyakori az egymástól földrajzilag távol lévő tárolórendszerekre történő adatmentés. Fontos, hogy a mentési (és helyreállítási) rendszerek hardverfüggetlenek legyenek.
A mentési folyamat többféle rendszer (és ezek kombinációja) szerint történhet:

• Nincs mentés
• Teljes mentés minden alkalommal
• Növekményes mentés
• Differenciális mentés
• Folyamatos védelem

Az elektronikus információs rendszer védelmének elvárt erőssége.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A kockázatok alapján az elektronikus információs rendszer védelme elvárt erősségének meghatározása.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A szervezet felkészültsége a törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott biztonsági feladatok kezelésére.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A szervezet felkészültsége (érettsége) a biztonsági feladatok kezelésére.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Lásd: Blokklánc

A Blokklánc a Bitcoin peer-to-peer fizetési rendszerének kritikus része. A Bitcoin rendszer a tranzakciók rögzítésére blokklánc főkönyvet alkalmaz. A Bitcoin egy globális kriptovaluta, amelyet csereeszközként lehet használni. Noha sok szervezet, vállalkozás kezdi elfogadni a bitcoint mint fizetőeszközt, a bitcoin körüli kérdések továbbra is ellentmondásosak, és kockázatot jelentenek a biztonság és a stabilitás szempontjából.

A Blokklánc főkönyv a tranzakciók átláthatóságát biztosítja. Bár sok bitcoin tranzakció bizonyos értelemben anonim, a blockchain-főkönyv összekapcsolhatja az egyéneket és a vállalatokat a bitcoin vásárlásokkal és a tulajdonjoggal, lehetővé téve az egyes bányászoknak nevezett felek számára a fizetések feldolgozását és az ügyletek ellenőrzését. Egy, a bitcoin használatát irányító központi vállalat helyett ezek a blockchain létrehozók töltik be a központi szerepet az alternatív valutarendszer irányításában és adminisztrációjában.

a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.

A BYOD betűszó a "Bring your own device!" angol mondat rövidítése, ami magyarul annyit tesz, hogy „Hozd a saját eszközödet!”. Magyarán: hozd be a céghez, és használd a saját eszközeidet a munkád során! Ez a "módi", ez az "engedékenység" a folyamatos technikai újítások miatt alakult ki. Míg egy magánszemély, amennyiben érdeklődő típus  – legyen szó számítógépről, hordozható eszközökről vagy okostelefonról – szívesen cseréli le eszközeit a legújabbakra, addig egy nagyobb cég szerverparkját, eszköztárát csak ütemezetten újítja meg (un. avultatással). A gyorsan elavuló eszközökkel a dolgozó számára nehézkes lehet a munka, míg a saját (és elég gyakran frissített) eszközeit használva a munkavégzése hatékonyabb lehet, de mindenképpen megtakarítást eredményezhet a munkáltatója számára…

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell, hogy  az adatok pontosak, teljesek és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészek legyenek, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Az elektronikus információs rendszer védelmének alapvető céljának, a bizalmasság (ang.: confidentiality), a sértetlenség (ang.: integrity) és a rendelkezésre állás (ang.: availability) védelmi hármasának jelölése.

Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

A programok védelmének "feltörése"

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az informatikai rendszerbe informatikai eszközöket használva, direkt rombolási céllal betörő személy.Lásd: még Hacker.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az Egyesült Királyság Central Computer and Telecommunication Agency szervezete által kidolgozott kockázatelemzési és kezelési módszertan. (CCTA Risk Analysis and Management Method).

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A Crosssec Backup egy biztonsági mentési megoldás kisvállalkozások számára. A terméket a CROSSEC Solutions készítette, részletes leírása elérhető a Seacon Europe Kft. termékforgalmazási oldalán.

A CryptoLocker egy trójai zsarolóprogram, amely a futó Microsoft Windows rendszert veszi célba. Az interneten először 2013. szeptember 5.-én jelent meg. A CryptoLocker egy fertőzött e-mail mellékleteken keresztül, egy már létező botnet közreműködésével terjed. Miután aktiválódik, egy RSA nyilvános kulcsú titkosítással titkosít bizonyos típusú, a megtámadott eszközön tárolt fájlokat a helyi és a csatlakoztatott hálózati meghajtókon, a tárolt magánkulcsot pedig csak a malware vezérlő szerverein tárolja. A malware ezután egy üzenetet jelenít meg a felhasználó gépén. Amennyiben a megtámadott kifizeti a megadott határidőig a megadott összeget (a fizetés általában Bitcoin-ban, vagy készpénzátutalással lehetséges), felkínálja az adatok titkosításának megszüntetését. Az üzenet egyben azzal fenyegeti meg a felhasználót, hogy törli a titkosítás feloldásához szükséges privát kulcsot, amennyiben letelik a megadott határidő.

A CryptoWall fájlok titkosításával, használhatatlanná tételével okoz komoly károkat, majd pénzt követel a felhasználótól a dekódoláshoz, helyreállításhoz szükséges információkért cserébe. A CrypoWall ransomware program nem vírus (pontosabban az is), hanem weboldalakon vagy elektronikus levelek mellékletében terjesztett állományok, illetve egyéb számítógépes károkozók (pl. botnetek) révén kerülhet fel a rendszerekre. Egyebek mellett az Onkods és az Upatre trójai programok is terjesztik.
A CryptoWall nem végez jelentősebb módosításokat a Windows beállításaiban, mindössze arról gondoskodik, hogy a rendszer újraindítása után is életképes maradjon. A kiszemelt számítógépre néhány fájlt másol fel, amelyek egyrészt a titkosítást végzik, másrészt különféle formátumban tartalmazzák a követelésekkel kapcsolatos üzenteket.
A CryptoWall nem kizárólag a helyi adattárolókon lévő állományokra jelent veszélyt, hanem minden, a számára hozzáférhető, és írási/módosítási joggal rendelkező meghajtón tárolt fájlra. Így a cserélhető és hálózati meghajtókon is képes pusztítani titkosítást végezni.

Lásd: Rejtett ajtó.

Lásd: KIber-rugalmasság

Az informatikai biztonság területén a katonai használatra utaló nevű demilitarizált zóna (DMZ), más néven demarkációs zóna vagy határhálózat egy olyan fizikai vagy logikai alhálózat, ami egy szervezet belső szolgáltatásait tartalmazza és tárja fel egy nagyobb, nem megbízható hálózatnak, általában az internetnek.

A DMZ célja, hogy egy plusz biztonsági réteget biztosítson a szervezet helyi hálózatának (LAN). Így egy külső támadónak csak a DMZ-ben található berendezésekhez lehet hozzáférése, nem az egész hálózathoz.
Egy hálózatban azok a hostok a legsebezhetőbbek, amelyek a LAN-on kívüli felhasználóknak nyújtanak szolgáltatásokat, úgy mint az e-mail-, web- és DNS szerverek. Ezeket a hostokat a megnövekedett fenyegetettség miatt egy saját alhálózatba helyezik. Ezzel védik a hálózat többi részét abban az esetben, ha valakinek sikerülne behatolnia. A DMZ-ben lévő hostoknak csak jól szabályozott, korlátozott kapcsolatban szabad lenniük a belső hálózatba tartozó gépekkel. A kommunikáció másik hostokkal a DMZ-n belül és a külső hálózatba viszont engedélyezett. Ez teszi lehetővé, hogy a DMZ-n belüli hostok szolgáltatást nyújthassanak mind a belső, mind a külső hálózatba. A forgalmat pedig egy közbenső tűzfal irányítja a DMZ-ben levő szerverek és a belső hálózat kliensei közt.

A DMZ szolgáltatásai: alapjában minden szolgáltatást, ami a külső hálózat felhasználóit látja el, a DMZ-n belülre kellene helyezni. A leggyakoribbak ezek közül a web-, mail-, ftp- és DNS-szerverek. Néhány helyzetben további lépéseket kell alkalmazni, hogy biztonságos szolgáltatásokat nyújthassunk.
(Forrás: Wikipedia)

A digitális aláírás egy matematikai eljárás a digitális üzenetek vagy dokumentumok hitelességének igazolására. 
A digitális aláírás folyamatában egy informatikai rendszerben egy kezelt adathoz rejtjelezéssel előállított jelsorozatot csatolnak, amely a hozzá tartozó adat hitelességének és sértetlenségének bizonyítására használható.
Az érvényes digitális aláírás, amennyiben az előfeltételek teljesülnek, nagyon erős bizonyítékot nyújt a címzett számára arra, hogy feltételezhesse azt, hogy az érkezett üzenetet egy ismert küldő készítette (hitelesítés), és hogy az üzenetet nem változtatta meg az átvitel során (integritás).

Fontos észrevenni, hogy a digitális aláírás és az elektronikus aláírás csak hasonló fogalmak, de míg a digitális aláírás elsősorban a technológiát, az elektronikus aláírás a technológia mellett a jogi fogalmat is jelenti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a digitális aláírás és az elektronikus aláírás nem szinonimái egymásnak .

Angolul The digital evidence

Digitális bizonyíték (vagy elektronikus bizonyíték) lehet minden olyan adat, amelyet számítógéppel tárolnak vagy továbbítanak, és amely alátámasztja vagy megcáfolja egy cselekmény bekövetkezésének elméletét, vagy amely az adott cselekmény kritikus elemeire, például a cselekmény elkövetésének szándékára vagy az alibire irányul. Az ebben a meghatározásban említett adatok lényegében számok kombinációi, amelyek különféle információk alapjait képezik, mint például a szövegek, képek, hangok, videók.

Más megfogalmazás szerint:
Digitális bizonyíték bármilyen digitális formában tárolt vagy továbbított bizonyító erejű információ lehet, amelyet a bírósági eljárásban részt vevő valamelyik fél a tárgyalás során felhasznál(hat). A digitális bizonyítékok elfogadása előtt a bíróság megvizsgálhatja, hogy a bizonyítékok relevánsak-e, hitelesek-e, és elfogadhatók-e, és ha a vizsgált bizonyíték másolat, akkor szükség van-e az eredeti példányra.

Források:

1. Eoghan Casey: Digital Evidence and Computer Crime
2. Máté István Zsolt A digitális bizonyíték / The Digital Evidence

Angolul: Digital trace analysis

A Digitális nyomelemzés egy összetett folyamat, amely adatgyűjtésből (on-line – logok, és off-line – egyéb naplóadatok, valamint operatív rendszerek adatainak gyűjtése), logelemzésből, az eredmény értelmezéséből és felhasználói riportkészítésből áll.

A Sealog Digitális Nyomelemző Rendszer

• összegyűjti a szervezet/cég működése szempontjából kritikus folyamatokban alkalmazott különböző informatikai rendszerek által rögzített digitális nyomokat;
• felügyeli és ellenőrzi a nyomgyűjtést;
• a forrásadatok feldolgozásával feltárja a rendellenességeket, felderíti a működési anomáliákat, az esetleges fenyegetéseket, és a rendszerek használata során felderíthető rejtett összefüggések elemzésével támogatja az ilyen típusú események megelőzését.

Angolul Digital Watermark

A Digitális vízjel egy, a digitális multimédiás tartalomba beágyazott adat. A digitális vízjelet a tartalom hitelességének igazolására vagy a digitális tartalom tulajdonosának azonosítására használják, például:

• szerzői jogi védelem
• forráskövetés
• közzétételkövetés, mint például vízjelekkel ellátott videók
• rejtett kommunikáció

(pl. hírügynökségek használják a híranyagaik követésére, a szerzői joggal védett anyagaik védelmére)

A Dirty COW a Dirty Copy-On-Write -ból kialakult név. Egy számítógép Linux kernelének biztonsági sérülékenysége, amelyen keresztül minden Linux alapú operációs rendszer (beleértve az Androidot is) megfertőzhető.

A Dolgok Mesterséges Intelligenciája (angolul Artificial Intelligence of Things, AIoT) egy általános kifejezés a mesterséges intelligenciának a tárgyak internetére (IoT) történő alkalmazására ‒ ez egy új megközelítés, amely a sok egyszerű digitális kapcsolat leírására szolgál egy IoT rendszer hardver elemei között. A Tárgyak Internete milliárdnyi összekapcsolt eszközből állhat, beleértve a hagyományos, és az egymással hálózatba kapcsolt, internetes protokollokon keresztül kommunikáló eszközöket is. A Mesterséges Intelligenciával kiegészítve az IoT rendszerek új kérdéseket és újabb lehetséges megoldásokat vetnek fel, illetve mutathatnak.

Amikor a Dolgok Internetjén az elemzéseket, műveleteket automatizált módon hajtják végre, a dolgok mesterséges intelligenciájáról beszélünk.
A vállalatok és szervezetek ezzel szemben a dolgok mesterséges intelligenciájáról akkor beszélnek, amikor azoknak a lehetséges műveleteknek bővítéséről, kiterjesztéséről, fejlesztéséről beszélnek, amiket az egyes felhasználók a dolgok internetjén keresztül megtehetnek, vagy amikor arról, hogy a technológiák hogyan használhatják a dolgok internetét a saját működésükhöz.

Doxing ‒ (angol kifejezés, a dox a documents rövidítése)
Egy személy, vagy szervezet magán, vagy azonosításra alkalmas adatainak (különösen személyazonosításra alkalmas információinak) internet-alapú kutatási és  közzétételi gyakorlata. Ezen  információk megszerzésére  alkalmazott módszerek  tartalmazzák a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok és a közösségi média (Social Networks) oldalak (mint pl. a Facebook) kereséseit, a hekkelést, és a pszichológiai befolyásolást (Social Networking) is. A doxing szorosan kapcsolódik az internetes bosszúálláshoz és hacktivizmushoz. A "doxing"-ot különböző okok miatt alkalmazzák, beleértve ( a társadalmilag pozitív értelmű) a bűnüldözés támogatását, az üzleti elemzést, de a rosszindulatú (adott esetben törvényellenes) cselekvést is, vagyis pl. a zsarolást, a kényszerítést, a zaklatást, az online megszégyenítést és a bosszúállást egyaránt.

A Durva hamisítvány (angolul Deepfake) kifejezést olyan videók, prezentációk esetén használjuk, amelyeket a mesterséges intelligencia, és más modern technológiák segítségével hoztak létre, hazug, valótlan és hamis események, eredmények bemutatására. A Durva hamisítványra az egyik legjobb példa a képfeldolgozás felhasználása, abból a célból, hogy videókat készítsenek hírességekről, politikusokról vagy más személyekről úgy, hogy olyat mondatnak, vagy csináltatnak a célszeméllyel, amelyet az soha nem is mondott vagy nem is tett.

Jordan Peele, a kortárs kreatív médiaikon a YouTube-on bemutatta a viszonylag széles körben elérhető technológiák alkalmazását hamis videók készítésére (például Barack Obamaról). Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy hamis videókat készíteni viszonylag nagyon könnyű. Ez rövid távon minden országban nemzetbiztonsági kérdéssé válhat, vagy különféle fogyasztói csalásokhoz vagy egyéb problémákhoz vezethet. Ennek szem előtt tartásával az informatikai értelemben fejlett országokban a vállalatvezetések, állami és civil szervezetek vezetései arról tárgyalnak, hogyan lehetnek megközelíteni az AI-t etikai szemszögből annak érdekében, hogy korlátozzák a durva hamisításokat és a hasonló csalásokat, valamint az ezeket lehetővé tevő technológiák által okozott károk megelőzését, csökkentését. Javaslom, nézzék meg példáinkat!

Példák:

How the Obama / Jordan Peele DEEPFAKE actually works | Ian Hislop's Fake News – BBC
Jordan Peele uses AI, President Obama in fake news PSA

Az Egyszer használható jelszó (angolul One-time password - OTP) olyan típusú jelszó, amely csak egy felhasználásra érvényes.

Ez egy biztonságos módja annak, hogy hozzáférést biztosítson egy alkalmazáshoz, vagy egyszer és csak egyszer végezzen el egy tranzakciót. A jelszó használat után érvénytelenné válik, és ismételten már nem használható.

Az egyszer használható jelszó egy olyan (olcsó) biztonsági technikát képvisel, amely védelmet nyújt különféle jelszó alapú támadásokkal, különösképpen a jelszó megszerzésével és újra felhasználásával járó támadásokkal szemben.

Sokkal hatékonyabb védelmet nyújt, mint csupán a statikus jelszavak alkalmazása, amelyek több bejelentkezési munkamenetnél is változatlanok maradnak. Az egyszer használható jelszó olyan véletlen alapú algoritmusokon keresztül működik, amelyek minden alkalommal új jelszót generálnak.

Az algoritmus mindig véletlenszerű karaktereket és szimbólumokat használ a jelszó létrehozásához, hogy a hackerek ne tudják kitalálni a jövőbeli jelszavakat. Az egyszer használható jelszó számos technikát használ a jelszó létrehozásához, például:

‒ idő-szinkronizálás ‒ a jelszó csak rövid ideig érvényes
‒ matematikai algoritmus ‒ a jelszót az algoritmuson belül képzett véletlen számok felhasználásával állítják elő

Katonai tevékenység, amely az elektromágneses energiát felhasználva meghatározza, felderíti, csökkenti vagy megakadályozza az elektromágneses spektrum ellenfél részéről történő használatát és biztosítja annak a saját oldali hatékony alkalmazását.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az elektronikus aláírás olyan kriptográfiai és (hozzá kapcsolódóan jogi) eljárás, amelynek segítségével joghatás kiváltására alkalmas, akár a kézzel írott aláírással vagy a közjegyző előtt tett aláírással egyenértékű bizonyító erejű dokumentum hozható létre. Az elektronikus aláírás a digitális aláíráshoz csak hasonló fogalom, de míg a digitális aláírás elsősorban a technológiát, az elektronikus aláírás a technológia mellett a jogi fogalmat is jelenti.

Az elektronikus aláírás a következő jogi alapokon nyugszik:

• a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
• Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
• az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet

Olyan elektronikus eszköz útján értelmezhető adat, mely elektronikus aláírással van ellátva.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók), eljárások (szabályozás, szoftver és kapcsolódó folyamatok), valamint az ezeket kezelő személyek együttese. (Informatikai rendszer)Az elektronikus információs rendszerekhez tartoznak:

• a számítástechnikai rendszerek és hálózatok, ide értve az internet szolgáltatást is;
• helyhez kötött, mobil és egyéb rádiófrekvenciás, valamint műholdas elektronikus hírközlési hálózatok, szolgáltatások;
• a vezetékes, a rádiófrekvenciás és műholdas műsorszórás;
• a rádiós vagy műholdas navigáció;
• az automatizálási, vezérlési és ellenőrzési rendszerek (SCADA, távmérő, távérzékelő és telemetriai rendszerek, stb.);
• valamint a fentiek felderítéséhez, lehallgatásához vagy zavarásához használható rendszerek

• Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

Az elektronikus információs rendszer olyan állapota, amelyben annak védelme az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása, valamint az elektronikus információs rendszer elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása szempontjából zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos. (Informatikai biztonság)

Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

Az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának védelme, továbbá a rendszer elemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának védelme. (Informatikai védelem)

Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

Olyan elektronikus dokumentum, melynek funkciója szöveg betűkkel való közlése és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhetően kizárólag olyan egyéb adatokat foglal magában, melyek a szöveggel szorosan összefüggenek, annak azonosítását (pl. fejléc), illetve könnyebb megértését (pl. ábra) szolgálják.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan elektronikus irat, mely nyilatkozattételt, illetőleg nyilatkozat elfogadását, vagy nyilatkozat kötelezőnek elismerését foglalja magában.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az elektronikus információs rendszer tervezését, fejlesztését, üzemeltetését és megszüntetését magába foglaló időtartam.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy egyébként – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

A biztonsági esemény bekövetkezésének felismerése.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A fejlesztés tárgyának előállítása során érvényesített szervezeti intézkedések, eljárások és szabványok.(Ang: Development Environment)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A fejlesztőnek a fejlesztési környezetére gyakorolt fizikai, eljárási és személyi védelmi szabályozói, biztonsági intézkedései.(Ang: Developer Security)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy az adott entitás tevékenységei egyértelműen az adott entitásra legyenek visszavezethetők.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Egy adott elektronikus információs rendszert igénybe vevők köre.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A fejlesztő által a végfelhasználó részére, a fejlesztés tárgyáról késztett információ.(Ang: User Documentation)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan lehetséges művelet vagy esemény, amely sértheti az elektronikus információs rendszer vagy az elektronikus információs rendszer elemei védettségét, biztonságát, továbbá olyan mulasztásos cselekmény, amely sértheti az elektronikus információs rendszer védettségét, biztonságát.(Ang: Threat)

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Olyan program, amely a számítógép hálózaton keresztül, a hálózati funkciók kihasználásával terjed számítógéptől számítógépig és károkozó hatását önmaga – a számítógép összeomlásáig tartó – reprodukálásával, továbbításával éri el.(Ang: Worm)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A fizikai térben megvalósuló fenyegetések elleni védelem, amelynek fontosabb részei a természeti csapás elleni védelem, a mechanikai védelem, az elektronikai jelzőrendszer, az élőerős védelem, a beléptető-rendszer, a megfigyelő rendszer, a tápáramellátás, a sugárzott és vezetett zavarvédelem, klimatizálás és a tűzvédelem.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan elektronikus aláírás, amely:

• alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan hozzá köthető,
• olyan eszközzel hozták létre, mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll,
• a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően az iraton, illetve dokumentumon tett – módosítás érzékelhető.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az az időben változó körülmények és viszonyok között isis megszakítás nélkül megvalósuló védelem.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

(angol: Fileless Malware)

fileless malware alatt olyan rosszindulatú programokat értünk, amelyek hagyományos futtatható fájl használata nélkül működnek. Egy csatolmány, illetve egy hagyományos futtatható fájl helyett az ilyen típusú rosszindulatú programok a támadási vektor létrehozásához sérülékenységeket, makrókat vagy más eszközöket használnak fel anélkül, hogy a felhasználó letölthetne és telepítene egy valódi futtatható fájlt.

(forrás: Technopedia - angol, fordította: Bartha István)

A Galois/számláló mód (angolul: Galois/Counter Mode (rövidítve GCM)) a kriptográfiában a hatékonyságának, teljesítményének köszönhetően széles körben alkalmazott szimmetrikus kulcsú kriptográfiai blokkok rejtjeleinek működési módja . A korszerű, nagy sebességű kommunikációs csatornák GCM átviteli sebessége olcsó hardver erőforrásokkal is elérhető. A művelet egy hitelesített titkosítási algoritmus, amely az adatok hitelességének, integritásának és bizalmasságnak egyaránt megfelel. A GCM  128 bites blokkmérettel került meghatározásra. A Galois üzenet hitelesítési kód (GMAC) a GCM-nek a csak hitelesítésére szolgáló változata, amely növekményes üzenet-hitelesítési kódot képezhet. Mind a GCM, mind a GMAC tetszőleges hosszúságú inicializációs vektorokat képes elfogadni.

A különböző blokk rejtjel működési módok egymáshoz képest jelentősen eltérő teljesítmény- és hatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek, még akkor is, ha ugyanazt a blokk rejtjelet használják. A GCM teljes mértékben kihasználhatja a párhuzamos feldolgozás előnyeit, és a GCM végrehajtása hatékonyan működhet szoftver vagy hardver megoldásokban egyaránt.

Lásd Galois/számláló mód

General Data Protection Regulation (GDPR) ‒ Általános Adatvédelmi Rendelet
Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelet.

0 és 1 közötti érték, amely azt mutatja, hogy valamilyen esemény a kísérletek mekkora hányadában következik be. Pontosan: relatív gyakoriság.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az informatikai rendszerelem olyan része vagy tulajdonsága, amelyen keresztül valamely fenyegetés megvalósulhat.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az informatikai rendszerbe informatikai eszközöket használva, kifejezett ártó szándék nélküli betörő személy. A tömegkommunikációban helytelenül minden számítógépes bűnözőre használják. Eredeti jelentése szerint a hacker olyan mesterember, aki fából tárgyakat farag.Lásd: Cracker.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Informatikai eszközök közötti adatátvitelt megvalósító logikai és fizikai eszközök összessége.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan transzformáció, amely egy tetszőleges hosszú szöveg egyedi, az adott szövegre jellemző fix hosszúságú digitális sűrítményét készíti el.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan mindenki által megbízhatónak tartott, szakosodott szervezet, amely tanúsítványokat adhat ki kliensek és szerverek számára. Elektronikus vagy digitális közjegyzőnek is nevezik.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan e-mail, ami valamilyen új – általában fiktív – vírus terjedésére figyelmeztet, és a fertőzés megakadályozása érdekében egy vagy több fájl törlésére ösztönöz (ezek azonban a rendszer működéséhez szükséges, de kevésbé ismert állományok). Az e-mail továbbküldésre is buzdít, hogy a levéláradat – lánc-levél – szűk keresztmetszetet generáljon a hálózaton.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan, az elektronikus irathoz, illetve dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, illetőleg az irattal vagy dokumentummal logikailag összekapcsolt igazolás, amely tartalmazza a bélyegzés időpontját, és amely a dokumentum tartalmához technikailag olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az igazolás kiadását követő – módosítás érzékelhető.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Valamely legális tevékenység végzésére nem jogosult személy. Az informatikai biztonság esetében tipikusan az objektumba, az informatikai rendszerbe történő belépésre, adatkezelésre nem jogosult személy.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Industrial Cybersecurity (ICS) - Ipari kiberbiztonság

Az Információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Egyben az informatika alapfogalma. Számos jelentése, kifejtése ismert, különböző tudományágak különböző módon közelítik meg, írják le. Egyértelműen elfogadott definíciója nem ismert.
Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük, amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Egyik legleegyszerűsítettebb megfogalmazás szerint az információ nem más, mint a valóság (vagy egy részének) visszatükröződése.[1] Tudományos értelmezését az információelmélet fogalmazza meg.

Az információ, mint tudományos fogalom az ipari forradalom idején jelent meg fokozatosan. A fogalom átvételében Rudolf Clausius 1865-ben készült dolgozatát tekinthetjük fordulópontnak. Később – ezt dolgozatot felhasználva – továbbfejlesztette Ludwig Boltzmann (1894). Szerinte az entrópia azért jelentkezik, mert a zárt rendszerbe nem juthat további anyag, energia és információ.

Forrás: Wikipédia - Információ

olyan nem kívánt vagy nem várt egyedi vagy sorozatos információbiztonsági esemény(ek), amely(ek) nagy valószínűséggel veszélyezteti(k) az üzleti tevékenységet és fenyegeti(k) az üzleti rendszer információbiztonságát.

Nem minden információbiztonsági esemény minősíthető incidensként. az ITIL informatikai szolgáltatás módszertan szerint egy Incidens (an: Incident) olyan esemény, amely nem része az informatikai szolgáltatások normális működésének és szolgáltatás(ok) kiesését vagy minőségének romlását eredményezi.

Az Incidens kiváltó oka egy probléma. Az ITIL meghatározása szerint a probléma az incidens(ek) valódi, még fel nem tárt oka. Ez az ok akár egy meghibásodott konfigurációs elem is lehet, de akár egy ismeretlen hiba is.

Hadban álló felek között az információs fölény elérése érdekében végrehajtott, a szemben álló fél információi, információalapú folyamatai, információs rendszerei és számítógépes hálózatai befolyásolására, illetve a saját információk, információalapú folyamatok, információs rendszerek és számítógépes hálózatok védelmére irányuló tevékenységek összessége. (Nem azonos a kiberműveletekkel)(Ang: Information Operation (Information Warfare, röviden: INFOWAR))

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az egyén joga arra, hogy ellenőrizze vagy befolyásolja azt, hogy ki és milyen vele kapcsolatos adatot kezelhet.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan elektronikus úton, távollevők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg kezdeményezi, továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevők részére, az igénybe vevő egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybe vevő részéről nem az Alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznak.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának védelme.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az informatikai biztonságpolitikában kitűzött célok megvalósításának útja, módszere.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A biztonsági célok, alapelvek és a szervezet vezetői elkötelezettségének bemutatása az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott biztonsági feladatok irányítására és támogatására.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Information Technology (IT) ‒ információtechnológia, informatika

A TCP/IP protokollon alapuló, nyilvános, világméretű számítógépes hálózat. Az Internet a szolgáltatások széles skáláját nyújtja felhasználóinak (FTP, Gopher, IRC, e-mail, telnet, UUCP, WWW stb.).

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Lásd: Tárgyak Internete

Ismeretnek nevezzük a valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Aki ismer valamit, az tájékozott (informált), tapasztalt a "valamiben", míg aki nem, annak hiányosak az ismeretei vagy nincs fogalma a dologról.

Az ismeretek tartalmi megkülönböztetésének egyik módja a kategorizálás, másik módja lehet a hordozó, műfaj, vagy az ismeret egyéb minősége (frissesség, érthetőség, hozzáférhetőség, ár stb.) szerint való.

Forrás: Wikipédia - Ismeret

A jelszó (angolul: password), vagy más néven kulcsszó, kódszó, kód-, vagy jelmondat, egy jelből vagy jelsorból álló kifejezés, melyet azonosításnál, illetve hitelesítéshez használunk. Ebből a célból egy információt használunk igazolvány gyanánt, amely arra szolgál, hogy egy egyedi azonosító segítségével felcserélhetetlenül megerősíthessük kilétünket. A hitelesség legfeljebb csak addig tartható fenn, amíg a jelszó titokban (azaz illetéktelenek számára ismeretlen) marad.

Az informatikai rendszer rendelkezésre állásának megszűnése, nagy mértékű csökkenése utáni visszaállításra vonatkozó tervezés

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Kémszoftvernek, kémprogramnak (angolul spyware) nevezzük az olyan számítógépes programokat, amelyek célja, hogy megszerezzék a megfertőzött számítógép felhasználójának személyazonosító, banki vagy más személyes adatait.

Ezeket az információkat rejtve, a felhasználó tudta nélkül gyűjti össze a kémprogram, enyhébb esetben böngészési szokásaink, érdeklődésünk, ízlésünk megfigyelése a cél, hogy az azoknak megfelelő ajánlatokkal keressenek meg bennünket, de a megszerzett információkat bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják, személyiséglopással az áldozat nevében történő kötelezettségvállalásra, vagy hamis személyazonosító okmányok készítésére, banki folyószámlák megcsapolására, szolgáltatások vagy üzleti kapcsolatok szétrombolására.

A kémprogram települése észrevétlenül, a felhasználó figyelmetlenségének és/vagy a számítógép biztonsági hiányosságainak kiaknázásával zajlik. Léteznek magukat valódinak álcázó hamis programok is, amik a felhasználó közreműködésével települnek egy károkozási célú weboldalról.

A kémprogramokat a számítógépes kártevők (angolul malware) kategóriájába sorolhatjuk. Az ellenük való védekezés víruskereső programok, intelligens tűzfalprogramok, illetve spyware-ek ellen kifejlesztett specifikus programok segítségével történik. A kémprogramok elleni védekezésben nagyon fontos elem a felhasználó ébersége, odafigyelése, tájékozottsága is.

A kiber zsarolás a fenyegetések egy olyan formája, mely esetén az informatikai támadás áldozatait a károk elkerülése érdekében, váltságdíj fizetésre kényszerítik. (Panda Security)

A Kiber-rugalmasság (angolul Cyber resilience) vagy másképpen Kiber-ellenállóképesség arra utal, hogy az entitás folyamatosan képes elérni egy kívánt eredményt a kedvezőtlen kibernetikus események ellenére is.

A kiber-rugalmasság egy olyan változó nézőpontot eredményez, amely segítségével egy állapot kedvezőtlen helyzete gyorsan felismerésre kerülhet. A kiber-rugalmasság koncepciója lényegében egyesíti az információbiztonság, az üzletmenet folytonosság és a (szervezeti) ellenálló képesség területét.

Azok a szervezetek, amelyeknek potenciálisan kiber-rugalmasságra van szükségük, többek között az IT rendszerek, a kritikus infrastruktúra, az üzleti folyamatok, (de a szervezetek, a társadalmak és a nemzetállamok is).
A kedvezőtlen számítógépes események negatívan befolyásolják a hálózatba kapcsolt IT rendszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó információs rendszerek és szolgáltatások elérhetőségét, integritását vagy bizalmas jellegét. Ezek az események szándékos (pl. számítógépes támadás) vagy nem szándékos (pl. sikertelen szoftverfrissítés) történések eredményei, amelyeket emberek vagy a természet, vagy ezek kombinációja okozhat.

A kiber-rugalmasság kialakításának célja, hogy segítségével fenntartsák az entitás azon képességét, hogy mindenkor folyamatosan elérje a kívánt eredményt. Ez tehát akkor is megtörténik egy kiber-rugalmas rendszerben, ha a rendszeres kézbesítési mechanizmusok kudarcot vallanak ‒ például válság idején vagy egy biztonsági esemény megtörténte után. A kiber-rugalmasság koncepciója magában foglalja a rendszeres kézbesítési mechanizmusok helyreállításának képességét az ilyen események után, valamint azt a képességet is, hogy ezeket a kézbesítési mechanizmusokat folyamatosan meg tudjuk változtatni, vagy módosítani tudjuk, amennyiben ez szükséges, a felmerülő új kockázatokkal szemben. A biztonsági mentések és a katasztrófa utáni helyreállítási műveletek is a kézbesítési mechanizmusok helyreállítási folyamatának részét képezik.

A kibertér képességek alkalmazása, ahol az elsődleges cél katonai eredmények vagy hatások elérése a kibertérben vagy azon keresztül. (A kiberműveletek nem egyenlőek az információs műveletekkel. Az információs műveleteket el lehet végezni a kibertérben, és más területeken egyaránt. A kiberműveletek közvetlenül támogatják az információs műveleteket és a nem internetes alapú információs műveletek hatással lehetnek a kiberműveletekre.)(ang.: Cyberspace operations, Cyberoperations)

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Egy globális tartomány az informatikai környezeten belül, amely tartalmazza az egymással összefüggő informatikai hálózatok infrastruktúráit, beleértve az internetet, a távközlési hálózatokat, a számítógépes rendszerek és beágyazott processzorokat és vezérlőket. (Megjegyzés: Eredetileg W. Gibson regényéből átvett science-fiction kifejezés, mely a számítógép-kommunikáció birodalmát, annak virtuális világát kívánja megnevezni. Eszerint a kibertér nem más mint a hálózatba kötött számítógépek által létrehozott virtuális valóság világa, annak összes objektumával egyetemben.)(Ang: Cyberspace)

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A fenyegetettség mértéke, amely valamely fenyegető tényezőből ered, és amelyet a kockázatelemzés során a fenyegető tényezők értékelése révén tárunk fel. A kockázatot egy fenyegetés bekövetkezése gyakoriságának (bekövetkezési valószínűségének) és az ez által okozott kár nagyságának a függvénye.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az elektronikus információs rendszer értékének, sérülékenységének (gyenge pontjainak), fenyegetéseinek, a várható károknak és ezek gyakoriságának felmérése útján a kockázatok feltárása és értékelése.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Az elektronikus információs rendszerre ható kockázatok csökkentésére irányuló intézkedésrendszer kidolgozása és végrehajtása.Kockázatmenedzsment. Risk Management

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Az elektronikus információs rendszer olyan védelme, amelynek során - egy kellően nagy időintervallumban - a védelem költségei arányosak a fenyegetések által okozható károk értékével.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Valamely fenyegetés várható bekövetkezésének jelzése a fenyegetés bekövetkezése előtt annyi idővel, hogy hatékony védelmi intézkedéseket lehessen hozni.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

A korrelációs logelemzés egy olyan technológia, amely a különböző rendszerekről gyűjthető logokat (üzeneteket) „veti” össze úgy, hogy miközben az elemzési adatok között egyetlen eseményhez tartozó összes üzenet megtalálható (pl. a különböző rendszerekben ‒ hálózati eszközök, tűzfalak, szerverek, programok ‒ egy hibás, vagy rosszindulatú tevékenység által generált üzenetek), korrelációs vizsgálatot végeznek annak érdekében, hogy megállapítsák, a történés típusát (hiba, rosszindulatú beavatkozás stb.).

(A statisztikában a korreláció jelzi két tetszőleges érték közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát [avagy ezek egymáshoz való viszonyát]. Az általános statisztikai használat során a korreláció jelzi azt, hogy két tetszőleges érték nem független egymástól. A korreláció csak a lineáris kapcsolatot jelzi. Ha a korreláció értéke 1, akkor a két változó kapcsolata tökéletes egyenes arányosság. 0, akkor nincs kapcsolat a két változó között, függetlenek.)

A fejlesztési folyamatnak azon szakasza, melyben a fejlesztés tárgyának védelmi célját határozzák meg.(ang.: Requirements)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan – nem személyes – adatok, amelyek az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében vannak.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A rejtjeles üzenet illetéktelenek általi, azaz eljárás ismerete nélkül, vagy annak részleges ismeretében az eredeti üzenetet visszaállításának kísérlete.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Mindazoknak az eljárásoknak, algoritmusoknak, biztonsági rendszabályoknak kutatását, alkalmazását jelenti, amelyek információnak illetéktelenek előli elrejtését hivatottak megvalósítani.(Lásd még: Rejtjelezés)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A kriptoanalízis és a kriptográfia elméletének és gyakorlatának együttese.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Azon az infokommunikációs létesítmények, eszközök vagy szolgáltatások, amelyek önmagukban is kritikus infrastruktúra elemek, továbbá a kritikus infrastruktúra elemeinek azon infokommunikációs létesítményei, eszközei vagy szolgáltatásai, amelyek működésképtelenné válása, vagy megsemmisülése a kritikus infrastruktúrákat, vagy azok részeit elérhetetlenné tenné, vagy működőképességüket jelentősen csökkentené.A mai magyar jogalkotásban: létfontosságú információs rendszerelem

Forrás: © Muha Lajos: Infokommunikációs biztonsági stratégia, 2009 [In.: Hadmérnök, IV. évf. 1. szám, p.214-227., Budapest: ZMNE, ISSN 1788-1919]

Azon létesítmények, eszközök vagy szolgáltatások, amelyek működésképtelenné válása, vagy megsemmisülése a nemzet biztonságát, a nemzetgazdaságot, a közbiztonságot, a közegészségügyet vagy a kormány hatékony működését gyengítené, továbbá azon létesítmények, eszközök és szolgáltatások, amelyek megsemmisülése a nemzeti morált vagy a nemzet biztonságába, a nemzetgazdaságba, vagy a közbiztonságba vetett bizalmat jelentősen csökkentené.A mai magyar jogalkotásban: létfontosságú rendszerek, rendszerelemek

Forrás: © Muha Lajos: Infokommunikációs biztonsági stratégia, 2009 [In.: Hadmérnök, IV. évf. 1. szám, p.214-227., Budapest: ZMNE, ISSN 1788-1919]

A kriptológiában a rejtjelzés és a megfejtés műveleteihez használt szimbólumok sorozata.Az adatbázis-kezelésben egy rekord vagy rekordcsoport azonosítója.A mechanikai védelemben a zárak nyitásához és zárásához használt eszköz.(ang.: Key)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A kriptográfiában a rejtjelzés és a megfejtés műveleteihez használt kulcsok előállítása, tárolása, szétosztása, törlése, archiválása és alkalmazása, illetve ezek szabályrendszere.(ang.: Key management)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adat.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, genetikai vagy biometrikus jellemzőkre, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adat.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Valamilyen esemény, tipikusan a kommunikáció során a származás, vagy a kézbesítés megtörténtének garantálása.(ang.: Non-repudiation)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A Locky egy zsarolóprogramot tartalmazó malware (fenyegetés), amely 2016-ban jelent meg. A terjesztése e-mailben történik, egy csatolt Microsoft Word dokumentumban (ami például egy teljesített díjfizetés számlájának látszik), és amely rosszindulatú makrókat tartalmaz. Amikor a felhasználó megnyitja a dokumentumot, úgy tűnik számára, hogy az tele van szeméttel, de a dokumentum szövege tartalmazza az "Enable macro if data encoding is incorrect!" megtévesztő üzenetet is.
Ha a felhasználó a felszólításnak eleget téve engedélyezi makrók futtatását, a makrók elmentenek és futtatnak egy bináris fájl, amely letölti az aktuális titkosítást végző trójai programot, amely végül titkosítja az összes olyan fájlt, amely bizonyos kiterjesztéssel rendelkezik. A fájlneveket egy egyedi 16 betűből és számból valamint a .locky fájl-kiterjesztésből álló fájlnévvé alakítja.

(angolul: Log analysis)

Az informatikai rendszerek főbb alkotóelemei ‒ az operációs rendszerek, az alkalmazások, a különféle szoftver és hardver elemek ‒ működésük során naplófájlokban rögzítik a különböző folyamatok, események részleteit, rengeteg naplóbejegyzésben, vagy más néven logban.  A logok a működés szempontjából kifogástalan naplóbejegyzések mellett a rendellenes működéseket  ‒ (vagyis az incidenseket) ‒ jelző naplóbejegyzéseket is tartalmaznak. Az incidenseket mindig megelőzi a rendszerekben bekövetkező viselkedésbeli változás.
A rendszerek működése során esetleg előforduló incidensek felderítését, a hiba/probléma meghatározását a logok (naplóbejegyzések) elemzésével derítik fel. 

A logelemzés az összegyűjtött, központosított, aggreált (vagyis feldolgozható formába átalakított) naplóbejegyzéseken kerül végrehajtásra. Egy naplóelemző rendszer az informatikai rendszerek naplóállományait összegyűjteni és tárolni képes, és igény szerinti vizsgálatokat végrehajtani tudó megoldás.

A naplóelemzés célja sokféle lehet, például az üzemeltetés támogatása vagy a biztonság növelése. Az elemzési feladatokat külső és belső szabályzók, illetve igények határozhatják meg.

Olyan program vagy programrészlet, amely logikailag (funkcionálisan) nem várt hatást fejt ki. Jelentkezése váratlan, hatása pusztító – innen a bomba kifejezés.(ang.: Logic bomb)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az elektronikus információs rendszerben információtechnológiai eszközökkel és eljárásokkal (programokkal, protokollokkal) kialakított védelem, amelynek fontosabb részei az azonosítás és a hitelesítés, a hozzáférés-védelmi rendszer, a bizonyítékok rendszere.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan dokumentumhoz csatolt (abban tárolt) makrónyelven írt vírus, amely a dokumentumot kezelő és a makrót használni képes alkalmazáshoz kötődik. Hatását a dokumentum használata során fejti ki.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A Malspam egy egyszerű, és hagyományos, de a kiberbűnözők által továbbra is igen kedvelt támadási technika. A Malspam típusai

• spam e-mailek, amelyek rosszindulatú programokat szállítanak és terjesztenek, vagy
• rosszindulatú spam-ek, amely fertőzött dokumentumokat tartalmazó e-maileket vagy linkeket továbbítanak, amelyek azután a felhasználókat átirányítják letöltő, adathalász vagy egyéb veszélyes programkészleteket tartalmazó webhelyekre.

Az angol malware kifejezés az angol malicious software (rosszindulatú szoftver, káros szoftver, kártékony szoftver) összevonásából kialakított mozaikszó. Mint ilyen, a rosszindulatú számítógépes programok összefoglaló neve. Ide tartoznak a vírusok, férgek (worm), kémprogramok (spyware), agresszív reklámprogramok (adware), a rendszerben láthatatlanul megbúvó, egy támadónak emelt jogokat biztosító eszközök (rootkit).

A fenyegetés hatása bekövetkezésének elkerülése.

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező, továbbá egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A rejtjeles üzenet legális címzettje által, az eljárás ismeretében az eredeti üzenetet visszaállítása.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

1. A megszemélyesítés, idegen szóval perszonifikáció (a latin personificatio szóból) vagy antropomorfizáció olyan reprezentáció, amely elvont dolgokat, élettelen tárgyakat vagy természeti jelenségeket, illetve növényeket vagy állatokat az emberekre jellemző érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel. (Wikipédia)

2. Egy entitás (személy, program, folyamat stb.) magát más entitásnak tünteti fel

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az a döntés, melynek meghozatala során az arra felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó titokkörbe tartozik.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

• Nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést törvényben, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, továbbá illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza,
• Külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza.

Minősítési szintek:

• "Szigorúan titkos!"

Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu)

Olyan – fokozott biztonságú – elektronikus aláírás, amely biztonságos aláírás létrehozó eszközzel készült, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

(angolul: Log analysis)

Lásd: Logelemzés

(angol: Log management)

az informatikában/információtechnológiában nagyszámú, számítógép(ek)kel előállított naplóüzenet (más módon: naplózási nyilvántartás, naplózási idősor rekord, eseménynaplók stb.) kezelését jelenti.

A Naplókezelés során általában a következő feladatokkal kell foglalkozni:

• Helyi (lokális) loggyűjtés (rendszerek kiválasztása és konfigurálása)
• Központosított loggyűjtés
• A naplók hosszú távú tárolása, megőrzése
• A logok folyamatos frissítése
• Naplóelemzés v. logelemzés (valós időben és tömegesen a tárolást követően)
• Jelentések készítése és keresés a mentett naplóállományok között

(Forrás: Wikipedia)

A NAS angol betűszó a Network Attached Storage, azaz a hálózatra kapcsolt tároló rövidítése. Magyar megfelelője: hálózati adattároló. A NAS fáljszinű adattároló eszköz, amely egy számítógépes hálózatba csatlakoztatva biztosítja az adatok megfelelő tárolását és menedzselését, biztosítja a tárolt adatok elérését a feljogosított helyi és távoli felhasználók számára, legyenek azok akár egy másik földrészen is. A tárolt adatok megoszthatók, internetkapcsolat segítségével bárhonnan elérhetőek, védelmük a felhasználói engedélyek megfelelő beállításával oldható meg.

A NAS egy speciális hardvert és szoftvert is tartalmazó eszköz, amely többplatformos hozzáféréssel (OS, Linux, Unix, Windows) rendelkezik, illetve különböző célprogramokat (is) tartalmazhat (pl. Plex, Netflix, Skype stb.)

Olyan tevékenység, amelyet két személy, egymást ellenőrizve végezhet.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A nulladik napi támadás (zero-day vagy zero-hour támadás) egy biztonsági rés (valamely számítógépes alkalmazásnak a támadásig  még nem nem ismert sebezhetősége) felhasználásával végrehajtott kibertámadás. A biztonsági rés ebben az esteben olyan, amely még nem került publikálásra, a szoftver fejlesztője nem tud róla, vagy nem érhető még el sérülékenységet megszüntető biztonsági javítás.
Zero-day exploitnak pedig azt a tényleges kódot nevezik , amelyet a támadók felhasználnak a sérülékenység kiaknázására, mielőtt a szoftver fejlesztője tudomást szerezhetne a sérülékenységről.

Az elektronikus aláírás létrehozására, ellenőrzésére, kezelésére, illetve titkos vagy hiteles kommunikációra szolgáló, aszimmetrikus kulcspárokat alkalmazó infrastruktúra, beleértve a mögöttes intézményrendszert, a különböző szolgáltatókat és eszközöket is.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan kriptográfiai rendszer, amelyben a résztvevők két – a használattól függő – kulcsot egy közös algoritmussal használnak rejtjelzésre és a rejtjelezett adatok megoldására, vagy az adatok hitelesítésére (digitális aláírás) és annak ellenőrzésére. A kulcsok egyikét nevükkel együtt nyilvánosságra hozzák (nyilvános kulcs), a másikat titokban tartják (magánkulcs). Az üzenetet küldő a címzett nyilvános kulcsával rejtjelezi, a saját magánkulcsával hitelesíti az adatot (üzenetet), a címzett csak a saját magánkulcsával tudja megoldani a rejtjelezett üzenetet, illetve az aláírt üzenet sértetlenségét (és hitelességét) a küldő nyilvános kulcsával ellenőrizheti.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az adatnak meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele;

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Lásd: Beépített intelligencia

Lásd: Egyszer használható jelszó

Operational Technology (OT) ‒ működési technológia

A Panda Security egy spanyol multinacionális vállalat, amely informatikai biztonsági megoldások fejlesztésére szakosodott. A cég kezdetben antivírus szoftver fejlesztésére fókuszált, de azóta kibővítette üzleti tevékenységét a kiberbűnözés megakadályozását célozva, fejlett számítógépes biztonsági szolgáltatások technológiáinak kidolgozásán keresztül.

A Panda Security szabadalmaztatott technológiája a TruPrevent, amely egy sor proaktív képesség birtokában képes blokkolni az ismeretlen vírusokat, felhasználva a Collective Intelligence (Kollektív Intelligencia) modelljét, az első olyan rendszert, amely valós időben automatikusan képes észlelni, elemzni és osztályozni a malware-eket, és az új Adaptive Defense (adaptív védelmi) biztonsági modellje képes előre jelezni azokat. A termék részletes leírása elérhető a Seacon Europe Kft. Panda termékforgalmazási oldalán.

A peer-to-peer olyan fájlmegosztási modell, amelyben a számítógépek vagy a hardvereszközök egymás között közvetlenül cserélnek fájlokat. Egyes szakértők „egyenrangú kliens” rendszerként írják le, ahol a szerverről való fájlokhoz való hozzáférés helyett az „egyenrangú” számítógépek közvetlenül egymás között cserélnek adatokat, állományokat.

A peer-to-peer néhány évvel ezelőttig fontos fájlmegosztási mód volt néhány népszerű alkalmazás és platform számára. A fájlmegosztók például a Napster, a Kazaa és más platformokon keresztül a médiafájlok ‒ ideértve zenefájlokat, digitális filmeket és televíziós műsorokat, valamint egyéb audiovizuális tartalmakat is ‒ kereskedelmét károsítva fejlesztettek ki magas szintű, a felhasználók számára egymás közötti fájlmegosztási platformokat. Ezeket a platformokat mára sikeresen bezáratták a digitális szellemi tulajdonban érdekelt iparágak, ám a peer-to-peer továbbra is hasznos és fontos modell sok más típusú fájlmegosztáshoz. A peer-to-peer rendszerek például szerves részét képezik mikrofinanszírozási programoknak, ahol az egyes kis hitelezők kapcsolatba léphetnek a hitelfelvevőkkel.

Lásd: Peer-to-Peer architektúra

A peer-to-peer architektúra (P2P architektúra) egy általánosan használt számítógépes hálózati architektúra, amelyben minden munkaállomás vagy csomópont azonos képességekkel, jogokkal és felelősséggel rendelkezik. Gyakran hasonlítják össze a klasszikus kliens/szerver architektúrával, amelyben egyes számítógépek szolgálnak más számítógépek kiszolgálására.

A P2P felhasználható arra is, hogy egyetlen szoftverprogramra hivatkozzon, amelyet úgy terveznek meg, hogy a program minden egyes példánya kliensként és/vagy szerverként is működhessen, azonos jogokkal, felelősséggel és státusszal.

A P2P hálózatoknak számos felhasználásuk ismert, de a leggyakoribb a tartalommegosztás. Ez magában foglalja a szoftver közzétételét és terjesztését, a tartalomszolgáltatási hálózatokat, a médiaadatokat és a multicasting stream-ek végzését, ezek együtt megkönnyítik a tartalomszolgáltatás testreszabását. Más P2P hálózatok például tudományos, hálózatépítési, keresési és kommunikációs hálózatok részét képezik.

A Peer-to-Peer hálózat számítógépek olyan csoportja, amelyben minden számítógép egyben önálló csomópontként is szolgál a csoporton belül fájlok megosztására. Ahelyett, hogy egy központi kiszolgáló biztosítana megosztott meghajtókat, és szolgáltatásokat egy hálózat működéshez, a Peer-to-Peer hálózatban a hálózat mindegyik számítógépe a rajta tárolt fájlok kiszolgálójaként működik. Amikor P2P hálózatot hoznak létre az interneten keresztül, egy központi szerver használható a fájlok indexelésére, vagy elosztott hálózat is létrehozható, ahol a fájlok megosztása történik meg a hálózat azon felhasználói között, akik egy adott fájlt tárolnak.