Fogalomtár
Kifejezés | Meghatározás |
---|---|
Adat | Az információ hordozója, a tények, fogalmak vagy utasítások formalizált ábrázolása, amely az emberek vagy automatikus eszközök számára közlésre, megjelenítésre vagy feldolgozásra alkalmas. (MSZ ISO 2382-1 alapján). A számítástechnikában:
Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Adatalany | bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy egyébként – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. |
Adatállomány | Az informatikai rendszerben logikailag összetartozó, együtt kezelt adatok. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Adatátvitel | Adatok informatikai rendszerek, rendszerelemek közötti továbbítása. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Adatbiztonság | Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és megsemmisítése elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere. |
Adatfeldolgozás | Az adat informatikai eszközökkel történő feldolgozása. Célja általában a rendelkezésre álló adatok segítségével új információhoz jutás. Tulajdonképpen enyhe túlzással azt is lehetne mondani, hogy az egész informatika célja nem más, mint az adatok feldolgozása.Például: leltárra alkalmazott készletfrissítések, bankszámlaszámlára és ügyfélfájlra alkalmazott banki tranzakciók, foglalás és jegyértékesítés tranzakciók egy légitársaság fenntartási rendszeréhez, számlázás közüzemi szolgáltatásokhoz. Az "elektronikus" vagy "automatikus" módosítót "adatfeldolgozással" (DP), különösen c. 1960-ban, hogy megkülönböztesse az emberi irodalmi adatfeldolgozást a számítógép által elvégzettektől Az adat feldolgozása lehet egyszerű számításokat végző programoktól a táblázatkezelő programokon keresztül a bonyolult (például fizikai mérőeszközökből származó) adatok segítségével végzett új ismeretszerzésre vezető tudományos programig bármi. Forrás: Wikipédia |
Adatfeldolgozó | az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel. |
Adatgazda | az, aki, felelős az általa kezelt adatokért, továbbá jogosult minősítés vagy osztályba sorolás elvégzésére. Forrás: @Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Adathordozhatósághoz való jog | Az adathordozhatósághoz való jog az érintett jogosult az általa az adatkezelő rendelkezésére bocsátott adatait megkapni:
Az adathordozhatósághoz való jog egy új, a saját adatok feletti rendelkezést erősítő jogintézmény, mely akkor gyakorolható, ha automatizált módon történik az adatkezelés, és az adatkezelő az adatokat az érintett hozzájárulása vagy a szerződéses jogalap alapján kezeli. |
Adatkezelés | Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése. Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján |
Adatkezelés jogalapja | Az adatkezelés jogalapja főszabály szerint az érintett hozzájárulása vagy törvényben elrendelt kötelező adatkezelés. |
Adatkezelő | adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Forrás: GDPR |
Adatszivárgás |
Adatszivárgásról beszélünk, ha a vállalati adatvagyonhoz tartozó védett információ az információ megszerzésére nem jogosított fél kezébe jut. Az esemény lehet szándékosan előidézett, vagy akaratlan módon bekövetkezett. Utóbbira tipikus példa, amikor egy felhasználó véletlenül nem annak a személynek küld el egy e-mailt, akinek akarta, hanem egy olyan személynek, akit az Outlook automatikusan felajánl a címzett nevének begépelésekor. Szándékosságról beszélünk, ha az adatszivárogtatás hacker támadásra épül, de akkor is, ha adott munkatárs létező jogosultságaival (vissza)élve szerez meg, de munkájához nem tartozó módon használ fel (vagy ad ki) érzékeny adatokat. Kapcsolódó megoldásaink egyike az SFA.
|
Adattal (információval) szembeni követelmények | Minőségi (ang.: quality) követelmények:
Bizalmi (ang.: fiduciary) követelmények:
Biztonsági (ang.: security) követelmények:
Forrás: © Muha Lajos: A Magyar Köztársaság kritikus információs infrastruktúráinak védelme, PhD értekezés, Budapest: ZMNE, 2008. |
Adattal rendelkezés |
Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Adattörlés | Az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Adattovábbítás | Ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Adattovábbítás külföldre | Személyes adatok továbbítása az EGT-n (Európai Gazdasági Térség az Európai Unió országai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein) kívüli, harmadik országba adatkezelési tevékenységet folytató adatkezelőhöz. |
Adatvédelem | Adatvédelem a személyes adatok jogszerű kezelése, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. |
Adatvédelmi fásultság | Érdektelenség, rutinszerű hozzáállás az adatvédelmi szabályok alkalmazásához. Forrás (angol): Human Aspects of Information Security, Privacy and Trust: First International Conference, HAS 2013, Held as Part of HCI International 2013, Las Vegas, NV, USA, July 21-26, 2013. Proceedings |
Adatvédelmi incidens | Adatvédelmi incidens alatt a rendelet értelmében a biztonság olyan sérülését értjük, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. |
Adatvédelmi incidens | Adatvédelmi incidens alatt a rendelet értelmében a biztonság olyan sérülését értjük, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi |
Adminisztratív védelem | A védelem érdekében hozott szervezési, szabályozási, ellenőrzési intézkedések, továbbá a védelemre vonatkozó oktatás. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
AES 256-os titkosítás | Az AES (Advanced Encryption Standard) egy módszer elektronikus adatok titkosítására. Az eljárás a legtöbb titkosítással foglalkozó szoftverben elérhető . Az AES a Rijndael kódolás olyan változata, ahol a blokkméret szigorúan 128 bit, a kulcs pedig 128, 192 vagy 256 bit. Összehasonlításként a Rijndael kódolásban a blokkméret és a kulcsméret is lehet 32 bit tetszőleges többszöröse azzal a kikötéssel, hogy mind a kulcs, mind a blokkméret minimum 128 és maximum 256 bit lehet. Lásd még: Wikipédia |
Akkreditálás | Olyan eljárás, amelynek során egy erre feljogosított testület hivatalos elismerését adja annak, hogy egy szervezet vagy személy felkészült és alkalmas bizonyos tevékenységek elvégzésére. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Aláírás-létrehozó eszköz | Olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Alapfenyegetettségek | A fenyegetések általánosított csoportosítása. Alapfenyegetettségek:
Forrás © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Alkalmazás, alkalmazói program | Olyan program, amelyet az alkalmazó saját igényei, céljai érdekében használ, és amely a hardver és az üzemi rendszer funkcióit használja. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Államtitok | A "szigorúan titkos" minősítésű adat régi megnevezése. Lásd: Minősített adat." |
Auditálás | Az előírások, elvárások teljesítésére vonatkozó megfelelőségi vizsgálat, ellenőrzés. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Authentication | a.) az authentikáció a görög αυθεντικός: 'valódi', 'eredeti' jelentésű szóból származik, és az informatikában olyan eljárást jelent, amelynek során meggyőződünk arról, hogy valamely információ (legtöbbször egy felhasználó azonosságára vonatkozó állítás) megfelel a valóságnak. Legjobb magyar megfelelője a "hitelesítés" szó lehet. Az informatikai rendszerek különböző fokú (megbízhatóságú) hitelesítési eljárás után adnak jogosultságot erőforrásaikhoz. Forrás: Egészségügyi informatikai fogalmak - https://fogalomtar.aeek.hu b.) a számítógépes biztonság témakörében ismert AAA (Authentication, Authorization, Accounting) funkcióegyüttes biztonságos azonosításért felelős komponense. A hitelesítés azt az azonosítási folyamatot jelenti, melynek során egy személy, számítógép vagy hálózati eszközök bizonyítja, hogy rendelkezik megfelelő hitelesítő adatokkal. Többféle hitelesítő módszer létezik, melyek közül a legegyszerűbb a felhasználónevek és jelszavak alkalmazása, de ide tartozik a digitális aláírás és a biometriai azonosítás is. Kritikus biztonságú rendszerek esetén legalább két módszer egyidejű alkalmazása javasolt. Forrás: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület ‒ https://www.hte.hu/ |
Authorizáció |
Forrás: , |
Az adatkezelés elvei | A célhoz kötött adatkezelés követelménye (lásd alább), valamint az adatminőség követelménye. Ez utóbbi magában foglalja a pontos, teljes és naprakész adatok igényét, valamint az adatfelvétel és az adatkezelés tisztességes, törvényes mivoltát. |
Banktitok | Minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Behatolási teszt | Az informatikai rendszer, vagy annak egy elemének olyan ellenőrzése, melynek során megállapíthatók, hogy vannak-e a gyakorlatban kiaknázható, ismert gyenge pontok. (ang.: Penetration Testing) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Bejelentkezés | A felhasználó között általi logikai kapcsolat kezdeményezése, amelynek eredményeképpen az informatikai rendszer funkcióinak használata lehetővé válik. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Betörés detektáló eszköz | Olyan rendszer, amely minden észlelt aktivitást valós időben megvizsgálva, egyenként eldönti, hogy az adott aktivitás legális-e, vagy sem.Fajtái
Intrusion Detecting Systems (rövidítve: IDS). Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Biometrikus azonosítás | Az informatikában a biometrikus azonosítás/hitelesítés fogalma azokat a technológiákat öleli fel, amelyek segítségével, alkalmazásával rögzítik és/vagy mérik az azonosítandó személy egyedi biológiai, fizikai jellemzőit, és az ezekből nyert adatokkal kísérlik meg a személy azonosítását/hitelesítését. Mára már számtalan formáját alkalmazzák a biometrikus azonosításnak/hitelesítésnek: alak és mozgás, arc, ujj és tenyérlenyomatfelismerés, íriszelemzés, vénaszkenner stb. Attól függően, hogy milyen erősen védett rendszerről van szó, egyszerre akár több azonosítási módszert is alkalmazhatnak egy-egy rendszerben. Magyarországon a biometrikus azonosítás erős törvényi szabályozás mellett lehetséges. |
Bizalmasság | Az adat azon tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhetik meg, használhatják fel, illetve rendelkezhetnek a felhasználásáról. Forrás: Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján
|
Biztonság | A rendszer olyan – az érintett számára kielégítő mértékű – állapota, amelyben zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem valósul meg. Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] |
Biztonság megsértése | Biztonság megsértése alatt az olyan eseményeket értjük, amelyek adatok, alkalmazások, szolgáltatások, hálózatok és / vagy eszközök jogosulatlan hozzáférését eredményezik, az azok alapjául szolgáló biztonsági mechanizmusok megkerülésével. Biztonsági sérülések akkor fordulnak elő, amikor egy személy vagy egy alkalmazás jogellenesen fér hozzá egy privát, bizalmas vagy más logikai IT tartományhoz. Az(oka)t a hardver vagy szoftver vagy szolgáltatási hiányosságo(ka)t, problémá(ka)t, amely(ek) lehetővé teszi(k) a biztonság megsértését, biztonsági résnek is nevezik. |
Biztonsági esemény | Olyan nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve megsérül. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Biztonsági események kezelése | Angolul Security Event Management {SEM} A Biztonsági események kezelése (az eredeti angol kifejezésből, a Security Event Management-ből a rövidítő betűszóval {SEM}) a biztonsággal kapcsolatos események azonosításának, összegyűjtésének, megfigyelésének és jelentésének folyamata egy szoftver és/vagy rendszer és/vagy informatikai környezetben. A SEM lehetővé teszi az események rögzítését és értékelését, és segít a biztonsági vagy rendszergazdáknak az információbiztonsági architektúra, az irányelvek és az eljárások elemzésében, beállításában és kezelésében. |
Biztonsági incidensek és események kezelése | A Biztonsági incidensek és események kezelése (az angol kifejezés {Security Incident and Event Management} rövidítésével, a SIEM betűszóval használjuk) alatt a biztonsági incidensek vagy események azonosítását, megfigyelését, rögzítését és elemzését értjük, valós idejű IT-környezetben. A SIEM rendszer segítségével a rendszer tulajdonosa átfogó és központosított képet kaphat az informatikai infrastruktúra biztonsági eseményeiről. A Biztonsági incidensek és események kezelése Biztonsági információs eseménykezelésként is ismert. A SIEM szoftvereken, rendszereken, készülékeken vagy ezen elemek valamilyen kombinációján keresztül valósul meg. Egy SIEM rendszer lényegét tekintve olyan központi naplóelemző rendszer, mely különböző eszközök/felügyeleti rendszerek/szoftverek központosított naplóadataira épülve szolgáltatásokat nyújt a cég biztonsági/ellenőrzési/audit felügyeletének/központjának. Általában véve egy SIEM rendszer hat fő tulajdonságán keresztül jellemezhető:
A Seacon Europe Sealog rendszere a fentieknek megfelelő SIEM rendszer. A SeaLog a különböző rendszerek eseményeit összegyűjti, majd az összegyűjtött adatokat automatikus, informatikai módszerekkel együttesen elemzi, és a felhasználók számára érthető formában képes megjeleníteni. A Sealog rendszerről a honlapunkon a következő linkeken olvashat részleteket: |
Biztonsági mechanizmus | Angolul: security mechanism A biztonsági mechanizmusok olyan műszaki eszközök és technikák, amelyeket a biztonsági szolgáltatások megvalósításához használnak. Egy mechanizmus önmagában vagy másokkal működhet egy adott szolgáltatás nyújtása érdekében. |
Biztonsági mentés | A biztonsági mentést pontosan leíró fogalom az adatmentés. Adatmentésen pedig a számítógépen tárolt információkról történő biztonsági másolat készítését értjük, a mentés célja pedig az eredeti forrásadatokat tartalmazó tároló esetleges sérülésének elhárítása. A biztonsági mentés folyamata üzleti alapú döntéseket, szoftveres és hardveres megoldásokat foglal magában. Nagyvállalati környezetben gyakori az egymástól földrajzilag távol lévő tárolórendszerekre történő adatmentés. Fontos, hogy a mentési (és helyreállítási) rendszerek hardverfüggetlenek legyenek.
|
Biztonsági osztály | Az elektronikus információs rendszer védelmének elvárt erőssége. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Biztonsági osztályba sorolás | A kockázatok alapján az elektronikus információs rendszer védelme elvárt erősségének meghatározása. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Biztonsági szint | A szervezet felkészültsége a törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott biztonsági feladatok kezelésére. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Biztonsági szintbe sorolás | A szervezet felkészültsége (érettsége) a biztonsági feladatok kezelésére. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Bűnügyi személyes adat | a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. |
Business Continuity Planning (BCP) |
Lásd: Üzletmenetfolytonosság tervezés.
|
BYOD | A BYOD betűszó a "Bring your own device!" angol mondat rövidítése, ami magyarul annyit tesz, hogy „Hozd a saját eszközödet!”. Magyarán: hozd be a céghez, és használd a saját eszközeidet a munkád során! Ez a "módi", ez az "engedékenység" a folyamatos technikai újítások miatt alakult ki. Míg egy magánszemély, amennyiben érdeklődő típus – legyen szó számítógépről, hordozható eszközökről vagy okostelefonról – szívesen cseréli le eszközeit a legújabbakra, addig egy nagyobb cég szerverparkját, eszköztárát csak ütemezetten újítja meg (un. avultatással). A gyorsan elavuló eszközökkel a dolgozó számára nehézkes lehet a munka, míg a saját (és elég gyakran frissített) eszközeit használva a munkavégzése hatékonyabb lehet, de mindenképpen megtakarítást eredményezhet a munkáltatója számára… |
CA ‒ Certification Authority. |
Lásd: Hitelesítés Szolgáltató.
|
Célhoz kötött adatkezelés | Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell, hogy az adatok pontosak, teljesek és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészek legyenek, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. |
CIA | Az elektronikus információs rendszer védelmének alapvető céljának, a bizalmasság (ang.: confidentiality), a sértetlenség (ang.: integrity) és a rendelkezésre állás (ang.: availability) védelmi hármasának jelölése. Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján |
Crack | A programok védelmének "feltörése" Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Cracker | Az informatikai rendszerbe informatikai eszközöket használva, direkt rombolási céllal betörő személy.Lásd: még Hacker. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
CRAMM | Az Egyesült Királyság Central Computer and Telecommunication Agency szervezete által kidolgozott kockázatelemzési és kezelési módszertan. (CCTA Risk Analysis and Management Method). Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Crosssec Backup | A Crosssec Backup egy biztonsági mentési megoldás kisvállalkozások számára. A terméket a CROSSEC Solutions készítette, részletes leírása elérhető a Seacon Europe Kft. termékforgalmazási oldalán. |
Cryptolocker | A CryptoLocker egy trójai zsarolóprogram, amely a futó Microsoft Windows rendszert veszi célba. Az interneten először 2013. szeptember 5.-én jelent meg. A CryptoLocker egy fertőzött e-mail mellékleteken keresztül, egy már létező botnet közreműködésével terjed. Miután aktiválódik, egy RSA nyilvános kulcsú titkosítással titkosít bizonyos típusú, a megtámadott eszközön tárolt fájlokat a helyi és a csatlakoztatott hálózati meghajtókon, a tárolt magánkulcsot pedig csak a malware vezérlő szerverein tárolja. A malware ezután egy üzenetet jelenít meg a felhasználó gépén. Amennyiben a megtámadott kifizeti a megadott határidőig a megadott összeget (a fizetés általában Bitcoin-ban, vagy készpénzátutalással lehetséges), felkínálja az adatok titkosításának megszüntetését. Az üzenet egyben azzal fenyegeti meg a felhasználót, hogy törli a titkosítás feloldásához szükséges privát kulcsot, amennyiben letelik a megadott határidő. |
CryptoWall | A CryptoWall fájlok titkosításával, használhatatlanná tételével okoz komoly károkat, majd pénzt követel a felhasználótól a dekódoláshoz, helyreállításhoz szükséges információkért cserébe. A CrypoWall ransomware program nem vírus (pontosabban az is), hanem weboldalakon vagy elektronikus levelek mellékletében terjesztett állományok, illetve egyéb számítógépes károkozók (pl. botnetek) révén kerülhet fel a rendszerekre. Egyebek mellett az Onkods és az Upatre trójai programok is terjesztik. |
Csapóajtó |
Lásd: Rejtett ajtó.
|
DDoS (Distributed Denial of Service) |
Lásd: Terjesztett szolgáltatásmegtagadás.
|
Demilitarizált zóna | Olyan hálózati szegmens, amely szolgáltatásokat nyújt a külső felhasználóknak, de elválasztják a belső, védendő hálózattól.Demilitarized Zone (rövidítve: DMZ). Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Digitális aláírás | A digitális aláírás egy matematikai eljárás a digitális üzenetek vagy dokumentumok hitelességének igazolására. Fontos észrevenni, hogy a digitális aláírás és az elektronikus aláírás csak hasonló fogalmak, de míg a digitális aláírás elsősorban a technológiát, az elektronikus aláírás a technológia mellett a jogi fogalmat is jelenti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a digitális aláírás és az elektronikus aláírás nem szinonimái egymásnak . |
Digitális bizonyíték | Angolul The digital evidence Digitális bizonyíték (vagy elektronikus bizonyíték) lehet minden olyan adat, amelyet számítógéppel tárolnak vagy továbbítanak, és amely alátámasztja vagy megcáfolja egy cselekmény bekövetkezésének elméletét, vagy amely az adott cselekmény kritikus elemeire, például a cselekmény elkövetésének szándékára vagy az alibire irányul. Az ebben a meghatározásban említett adatok lényegében számok kombinációi, amelyek különféle információk alapjait képezik, mint például a szövegek, képek, hangok, videók. Más megfogalmazás szerint: Források:
|
Digitális nyomelemzés | Angolul: Digital trace analysis A Digitális nyomelemzés egy összetett folyamat, amely adatgyűjtésből (on-line – logok, és off-line – egyéb naplóadatok, valamint operatív rendszerek adatainak gyűjtése), logelemzésből, az eredmény értelmezéséből és felhasználói riportkészítésből áll. A Sealog Digitális Nyomelemző Rendszer
|
Digitális vízjel | Angolul Digital Watermark A Digitális vízjel egy, a digitális multimédiás tartalomba beágyazott adat. A digitális vízjelet a tartalom hitelességének igazolására vagy a digitális tartalom tulajdonosának azonosítására használják, például:
(pl. hírügynökségek használják a híranyagaik követésére, a szerzői joggal védett anyagaik védelmére)
|
Dirty COW | A Dirty COW a Dirty Copy-On-Write -ból kialakult név. Egy számítógép Linux kernelének biztonsági sérülékenysége, amelyen keresztül minden Linux alapú operációs rendszer (beleértve az Androidot is) megfertőzhető. |
Disaster Recovery Planning ‒ DRP |
Lásd: Katasztrófaelhárítás-tervezés.
|
Dolgok Mesterséges Intelligenciája | A Dolgok Mesterséges Intelligenciája (angolul Artificial Intelligence of Things, AIoT) egy általános kifejezés a mesterséges intelligenciának a tárgyak internetére (IoT) történő alkalmazására ‒ ez egy új megközelítés, amely a sok egyszerű digitális kapcsolat leírására szolgál egy IoT rendszer hardver elemei között. A Tárgyak Internete milliárdnyi összekapcsolt eszközből állhat, beleértve a hagyományos, és az egymással hálózatba kapcsolt, internetes protokollokon keresztül kommunikáló eszközöket is. A Mesterséges Intelligenciával kiegészítve az IoT rendszerek új kérdéseket és újabb lehetséges megoldásokat vetnek fel, illetve mutathatnak. Amikor a Dolgok Internetjén az elemzéseket, műveleteket automatizált módon hajtják végre, a dolgok mesterséges intelligenciájáról beszélünk. |
Doxing v. Doxxing | Doxing ‒ (angol kifejezés, a dox a documents rövidítése) |
Elektronikai hadviselés | Katonai tevékenység, amely az elektromágneses energiát felhasználva meghatározza, felderíti, csökkenti vagy megakadályozza az elektromágneses spektrum ellenfél részéről történő használatát és biztosítja annak a saját oldali hatékony alkalmazását. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Elektronikus aláírás | Az elektronikus aláírás olyan kriptográfiai és (hozzá kapcsolódóan jogi) eljárás, amelynek segítségével joghatás kiváltására alkalmas, akár a kézzel írott aláírással vagy a közjegyző előtt tett aláírással egyenértékű bizonyító erejű dokumentum hozható létre. Az elektronikus aláírás a digitális aláíráshoz csak hasonló fogalom, de míg a digitális aláírás elsősorban a technológiát, az elektronikus aláírás a technológia mellett a jogi fogalmat is jelenti. Az elektronikus aláírás a következő jogi alapokon nyugszik:
|
Elektronikus dokumentum | Olyan elektronikus eszköz útján értelmezhető adat, mely elektronikus aláírással van ellátva. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Elektronikus információs rendszer | Az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók), eljárások (szabályozás, szoftver és kapcsolódó folyamatok), valamint az ezeket kezelő személyek együttese. (Informatikai rendszer)Az elektronikus információs rendszerekhez tartoznak:
|
Elektronikus információs rendszer biztonsága | Az elektronikus információs rendszer olyan állapota, amelyben annak védelme az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása, valamint az elektronikus információs rendszer elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása szempontjából zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos. (Informatikai biztonság) Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján |
Elektronikus információs rendszer elemei |
Lásd: Rendszerelemek.
|
Elektronikus információs rendszer védelme | Az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának védelme, továbbá a rendszer elemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának védelme. (Informatikai védelem) Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján |
Elektronikus irat | Olyan elektronikus dokumentum, melynek funkciója szöveg betűkkel való közlése és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhetően kizárólag olyan egyéb adatokat foglal magában, melyek a szöveggel szorosan összefüggenek, annak azonosítását (pl. fejléc), illetve könnyebb megértését (pl. ábra) szolgálják. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás | Olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Elektronikus okirat | Olyan elektronikus irat, mely nyilatkozattételt, illetőleg nyilatkozat elfogadását, vagy nyilatkozat kötelezőnek elismerését foglalja magában. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Életciklus | Az elektronikus információs rendszer tervezését, fejlesztését, üzemeltetését és megszüntetését magába foglaló időtartam. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Érintett | bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy egyébként – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. |
Észlelés | A biztonsági esemény bekövetkezésének felismerése. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Fejlesztési környezet | A fejlesztés tárgyának előállítása során érvényesített szervezeti intézkedések, eljárások és szabványok.(Ang: Development Environment) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Fejlesztői biztonság | A fejlesztőnek a fejlesztési környezetére gyakorolt fizikai, eljárási és személyi védelmi szabályozói, biztonsági intézkedései.(Ang: Developer Security) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Felelősségrevonhatóság | Olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy az adott entitás tevékenységei egyértelműen az adott entitásra legyenek visszavezethetők. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Felhasználó | Egy adott elektronikus információs rendszert igénybe vevők köre. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Felhasználói dokumentáció | A fejlesztő által a végfelhasználó részére, a fejlesztés tárgyáról késztett információ.(Ang: User Documentation) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Felhasználói program |
Lásd: Alkalmazás.
|
Fenyegetés | Olyan lehetséges művelet vagy esemény, amely sértheti az elektronikus információs rendszer vagy az elektronikus információs rendszer elemei védettségét, biztonságát, továbbá olyan mulasztásos cselekmény, amely sértheti az elektronikus információs rendszer védettségét, biztonságát.(Ang: Threat) Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Féreg | Olyan program, amely a számítógép hálózaton keresztül, a hálózati funkciók kihasználásával terjed számítógéptől számítógépig és károkozó hatását önmaga – a számítógép összeomlásáig tartó – reprodukálásával, továbbításával éri el.(Ang: Worm) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Fizikai védelem | A fizikai térben megvalósuló fenyegetések elleni védelem, amelynek fontosabb részei a természeti csapás elleni védelem, a mechanikai védelem, az elektronikai jelzőrendszer, az élőerős védelem, a beléptető-rendszer, a megfigyelő rendszer, a tápáramellátás, a sugárzott és vezetett zavarvédelem, klimatizálás és a tűzvédelem. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Fokozott biztonságú elektronikus aláírás | Olyan elektronikus aláírás, amely:
Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Folytonos védelem | Az az időben változó körülmények és viszonyok között isis megszakítás nélkül megvalósuló védelem. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Futtatható melléklet nélküli malware | (angol: Fileless Malware) fileless malware alatt olyan rosszindulatú programokat értünk, amelyek hagyományos futtatható fájl használata nélkül működnek. Egy csatolmány, illetve egy hagyományos futtatható fájl helyett az ilyen típusú rosszindulatú programok a támadási vektor létrehozásához sérülékenységeket, makrókat vagy más eszközöket használnak fel anélkül, hogy a felhasználó letölthetne és telepítene egy valódi futtatható fájlt. (forrás: Technopedia - angol, fordította: Bartha István) |
GDPR | General Data Protection Regulation (GDPR) ‒ Általános Adatvédelmi Rendelet |
Gyakoriság | 0 és 1 közötti érték, amely azt mutatja, hogy valamilyen esemény a kísérletek mekkora hányadában következik be. Pontosan: relatív gyakoriság. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Gyenge pont | Az informatikai rendszerelem olyan része vagy tulajdonsága, amelyen keresztül valamely fenyegetés megvalósulhat. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Hacker | Az informatikai rendszerbe informatikai eszközöket használva, kifejezett ártó szándék nélküli betörő személy. A tömegkommunikációban helytelenül minden számítógépes bűnözőre használják. Eredeti jelentése szerint a hacker olyan mesterember, aki fából tárgyakat farag.Lásd: Cracker. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Hálózat | Informatikai eszközök közötti adatátvitelt megvalósító logikai és fizikai eszközök összessége. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Hash-függvény | Olyan transzformáció, amely egy tetszőleges hosszú szöveg egyedi, az adott szövegre jellemző fix hosszúságú digitális sűrítményét készíti el. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Hátsó ajtó |
Lásd: Rejtett ajtó(Ang: Backdoor)
|
Hitelesítésszolgáltató | Olyan mindenki által megbízhatónak tartott, szakosodott szervezet, amely tanúsítványokat adhat ki kliensek és szerverek számára. Elektronikus vagy digitális közjegyzőnek is nevezik. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Hitelesség | Az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Hoax | Olyan e-mail, ami valamilyen új – általában fiktív – vírus terjedésére figyelmeztet, és a fertőzés megakadályozása érdekében egy vagy több fájl törlésére ösztönöz (ezek azonban a rendszer működéséhez szükséges, de kevésbé ismert állományok). Az e-mail továbbküldésre is buzdít, hogy a levéláradat – lánc-levél – szűk keresztmetszetet generáljon a hálózaton. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Időbélyegző | Olyan, az elektronikus irathoz, illetve dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, illetőleg az irattal vagy dokumentummal logikailag összekapcsolt igazolás, amely tartalmazza a bélyegzés időpontját, és amely a dokumentum tartalmához technikailag olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az igazolás kiadását követő – módosítás érzékelhető. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Illetéktelen személy | Valamely legális tevékenység végzésére nem jogosult személy. Az informatikai biztonság esetében tipikusan az objektumba, az informatikai rendszerbe történő belépésre, adatkezelésre nem jogosult személy. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Információ | Bizonyos tényekről, tárgyakról vagy jelenségekről hozzáférhető formában megadott megfigyelés, tapasztalat vagy ismeret, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, annak rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, bizonytalanságot csökkent vagy szüntet meg. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Információbiztonsági incidens | olyan nem kívánt vagy nem várt egyedi vagy sorozatos információbiztonsági esemény(ek), amely(ek) nagy valószínűséggel veszélyezteti(k) az üzleti tevékenységet és fenyegeti(k) az üzleti rendszer információbiztonságát. Nem minden információbiztonsági esemény minősíthető incidensként. az ITIL informatikai szolgáltatás módszertan szerint egy Incidens (an: Incident) olyan esemény, amely nem része az informatikai szolgáltatások normális működésének és szolgáltatás(ok) kiesését vagy minőségének romlását eredményezi. Az Incidens kiváltó oka egy probléma. Az ITIL meghatározása szerint a probléma az incidens(ek) valódi, még fel nem tárt oka. Ez az ok akár egy meghibásodott konfigurációs elem is lehet, de akár egy ismeretlen hiba is. |
Információs műveletek (információs hadviselés) | Hadban álló felek között az információs fölény elérése érdekében végrehajtott, a szemben álló fél információi, információalapú folyamatai, információs rendszerei és számítógépes hálózatai befolyásolására, illetve a saját információk, információalapú folyamatok, információs rendszerek és számítógépes hálózatok védelmére irányuló tevékenységek összessége. (Nem azonos a kiberműveletekkel)(Ang: Information Operation (Information Warfare, röviden: INFOWAR)) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Információs önrendelkezési jog | Az egyén joga arra, hogy ellenőrizze vagy befolyásolja azt, hogy ki és milyen vele kapcsolatos adatot kezelhet. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás | Olyan elektronikus úton, távollevők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg kezdeményezi, továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevők részére, az igénybe vevő egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybe vevő részéről nem az Alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznak. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Információvédelem | Az információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának védelme. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Informatikai biztonság |
Lásd: Elektronikus információs rendszer biztonsága.
|
Informatikai biztonsági stratégia | Az informatikai biztonságpolitikában kitűzött célok megvalósításának útja, módszere. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Informatikai biztonságpolitika | A biztonsági célok, alapelvek és a szervezet vezetői elkötelezettségének bemutatása az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott biztonsági feladatok irányítására és támogatására. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Informatikai rendszer |
Lásd: Elektronikus információs rendszer.
|
Informatikai rendszer elemei |
Lásd: Rendszerelemek.
|
Informatikai védelem |
Lásd: Elektronikus információs rendszer védelme.
|
Internet | A TCP/IP protokollon alapuló, nyilvános, világméretű számítógépes hálózat. Az Internet a szolgáltatások széles skáláját nyújtja felhasználóinak (FTP, Gopher, IRC, e-mail, telnet, UUCP, WWW stb.). Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Intrusion Detecting System |
IDS.Lásd: Betörés detektáló eszköz.
|
Jelszó | Rendszerint karakterfüzérből álló hitelesítési információ, amelyet az azonosított entitás hitelesítésére használnak.(Ang: Password) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Katasztrófaelhárítás-tervezés | Az informatikai rendszer rendelkezésre állásának megszűnése, nagy mértékű csökkenése utáni visszaállításra vonatkozó tervezés Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Kiber zsarolás | A kiber zsarolás a fenyegetések egy olyan formája, mely esetén az informatikai támadás áldozatait a károk elkerülése érdekében, váltságdíj fizetésre kényszerítik. (Panda Security) |
Kiberműveletek | A kibertér képességek alkalmazása, ahol az elsődleges cél katonai eredmények vagy hatások elérése a kibertérben vagy azon keresztül. (A kiberműveletek nem egyenlőek az információs műveletekkel. Az információs műveleteket el lehet végezni a kibertérben, és más területeken egyaránt. A kiberműveletek közvetlenül támogatják az információs műveleteket és a nem internetes alapú információs műveletek hatással lehetnek a kiberműveletekre.)(ang.: Cyberspace operations, Cyberoperations) Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Kibertér | Egy globális tartomány az informatikai környezeten belül, amely tartalmazza az egymással összefüggő informatikai hálózatok infrastruktúráit, beleértve az internetet, a távközlési hálózatokat, a számítógépes rendszerek és beágyazott processzorokat és vezérlőket. (Megjegyzés: Eredetileg W. Gibson regényéből átvett science-fiction kifejezés, mely a számítógép-kommunikáció birodalmát, annak virtuális világát kívánja megnevezni. Eszerint a kibertér nem más mint a hálózatba kötött számítógépek által létrehozott virtuális valóság világa, annak összes objektumával egyetemben.)(Ang: Cyberspace) Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Kockázat | A fenyegetettség mértéke, amely valamely fenyegető tényezőből ered, és amelyet a kockázatelemzés során a fenyegető tényezők értékelése révén tárunk fel. A kockázatot egy fenyegetés bekövetkezése gyakoriságának (bekövetkezési valószínűségének) és az ez által okozott kár nagyságának a függvénye. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Kockázatelemzés | Az elektronikus információs rendszer értékének, sérülékenységének (gyenge pontjainak), fenyegetéseinek, a várható károknak és ezek gyakoriságának felmérése útján a kockázatok feltárása és értékelése. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Kockázatkezelés | Az elektronikus információs rendszerre ható kockázatok csökkentésére irányuló intézkedésrendszer kidolgozása és végrehajtása.Kockázatmenedzsment. Risk Management Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Kockázattal arányos védelem | Az elektronikus információs rendszer olyan védelme, amelynek során - egy kellően nagy időintervallumban - a védelem költségei arányosak a fenyegetések által okozható károk értékével. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]
|
Korai figyelmeztetés | Valamely fenyegetés várható bekövetkezésének jelzése a fenyegetés bekövetkezése előtt annyi idővel, hogy hatékony védelmi intézkedéseket lehessen hozni. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Korrelációs logelemzés | A korrelációs logelemzés egy olyan technológia, amely a különböző rendszerekről gyűjthető logokat (üzeneteket) „veti” össze úgy, hogy miközben az elemzési adatok között egyetlen eseményhez tartozó összes üzenet megtalálható (pl. a különböző rendszerekben ‒ hálózati eszközök, tűzfalak, szerverek, programok ‒ egy hibás, vagy rosszindulatú tevékenység által generált üzenetek), korrelációs vizsgálatot végeznek annak érdekében, hogy megállapítsák, a történés típusát (hiba, rosszindulatú beavatkozás stb.). (A statisztikában a korreláció jelzi két tetszőleges érték közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát [avagy ezek egymáshoz való viszonyát]. Az általános statisztikai használat során a korreláció jelzi azt, hogy két tetszőleges érték nem független egymástól. A korreláció csak a lineáris kapcsolatot jelzi. Ha a korreláció értéke 1, akkor a két változó kapcsolata tökéletes egyenes arányosság. 0, akkor nincs kapcsolat a két változó között, függetlenek.) |
Követelmények | A fejlesztési folyamatnak azon szakasza, melyben a fejlesztés tárgyának védelmi célját határozzák meg.(ang.: Requirements) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Közérdekű adat | Olyan – nem személyes – adatok, amelyek az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében vannak. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Kriptoanalízis (kriptográfiai bevizsgálás) | A rejtjeles üzenet illetéktelenek általi, azaz eljárás ismerete nélkül, vagy annak részleges ismeretében az eredeti üzenetet visszaállításának kísérlete. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Kriptográfia | Mindazoknak az eljárásoknak, algoritmusoknak, biztonsági rendszabályoknak kutatását, alkalmazását jelenti, amelyek információnak illetéktelenek előli elrejtését hivatottak megvalósítani.(Lásd még: Rejtjelezés) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Kriptológia | A kriptoanalízis és a kriptográfia elméletének és gyakorlatának együttese. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Kritikus információs infrastruktúrák | Azon az infokommunikációs létesítmények, eszközök vagy szolgáltatások, amelyek önmagukban is kritikus infrastruktúra elemek, továbbá a kritikus infrastruktúra elemeinek azon infokommunikációs létesítményei, eszközei vagy szolgáltatásai, amelyek működésképtelenné válása, vagy megsemmisülése a kritikus infrastruktúrákat, vagy azok részeit elérhetetlenné tenné, vagy működőképességüket jelentősen csökkentené.A mai magyar jogalkotásban: létfontosságú információs rendszerelem Forrás: © Muha Lajos: Infokommunikációs biztonsági stratégia, 2009 [In.: Hadmérnök, IV. évf. 1. szám, p.214-227., Budapest: ZMNE, ISSN 1788-1919] |
Kritikus infrastruktúrák | Azon létesítmények, eszközök vagy szolgáltatások, amelyek működésképtelenné válása, vagy megsemmisülése a nemzet biztonságát, a nemzetgazdaságot, a közbiztonságot, a közegészségügyet vagy a kormány hatékony működését gyengítené, továbbá azon létesítmények, eszközök és szolgáltatások, amelyek megsemmisülése a nemzeti morált vagy a nemzet biztonságába, a nemzetgazdaságba, vagy a közbiztonságba vetett bizalmat jelentősen csökkentené.A mai magyar jogalkotásban: létfontosságú rendszerek, rendszerelemek Forrás: © Muha Lajos: Infokommunikációs biztonsági stratégia, 2009 [In.: Hadmérnök, IV. évf. 1. szám, p.214-227., Budapest: ZMNE, ISSN 1788-1919] |
Kulcs | A kriptológiában a rejtjelzés és a megfejtés műveleteihez használt szimbólumok sorozata.Az adatbázis-kezelésben egy rekord vagy rekordcsoport azonosítója.A mechanikai védelemben a zárak nyitásához és zárásához használt eszköz.(ang.: Key) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Kulcsmenedzsment | A kriptográfiában a rejtjelzés és a megfejtés műveleteihez használt kulcsok előállítása, tárolása, szétosztása, törlése, archiválása és alkalmazása, illetve ezek szabályrendszere.(ang.: Key management) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Különleges adat | a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adat. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Különleges adat | A faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, genetikai vagy biometrikus jellemzőkre, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adat. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Letagadhatatlanság | Valamilyen esemény, tipikusan a kommunikáció során a származás, vagy a kézbesítés megtörténtének garantálása.(ang.: Non-repudiation) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Locky | A Locky egy zsarolóprogramot tartalmazó malware (fenyegetés), amely 2016-ban jelent meg. A terjesztése e-mailben történik, egy csatolt Microsoft Word dokumentumban (ami például egy teljesített díjfizetés számlájának látszik), és amely rosszindulatú makrókat tartalmaz. Amikor a felhasználó megnyitja a dokumentumot, úgy tűnik számára, hogy az tele van szeméttel, de a dokumentum szövege tartalmazza az "Enable macro if data encoding is incorrect!" megtévesztő üzenetet is. |
Logelemzés | (angolul: Log analysis) Az informatikai rendszerek főbb alkotóelemei ‒ az operációs rendszerek, az alkalmazások, a különféle szoftver és hardver elemek ‒ működésük során naplófájlokban rögzítik a különböző folyamatok, események részleteit, rengeteg naplóbejegyzésben, vagy más néven logban. A logok a működés szempontjából kifogástalan naplóbejegyzések mellett a rendellenes működéseket ‒ (vagyis az incidenseket) ‒ jelző naplóbejegyzéseket is tartalmaznak. Az incidenseket mindig megelőzi a rendszerekben bekövetkező viselkedésbeli változás. A logelemzés az összegyűjtött, központosított, aggreált (vagyis feldolgozható formába átalakított) naplóbejegyzéseken kerül végrehajtásra. Egy naplóelemző rendszer az informatikai rendszerek naplóállományait összegyűjteni és tárolni képes, és igény szerinti vizsgálatokat végrehajtani tudó megoldás. A naplóelemzés célja sokféle lehet, például az üzemeltetés támogatása vagy a biztonság növelése. Az elemzési feladatokat külső és belső szabályzók, illetve igények határozhatják meg. |
Logikai bomba | Olyan program vagy programrészlet, amely logikailag (funkcionálisan) nem várt hatást fejt ki. Jelentkezése váratlan, hatása pusztító – innen a bomba kifejezés.(ang.: Logic bomb) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Logikai védelem | Az elektronikus információs rendszerben információtechnológiai eszközökkel és eljárásokkal (programokkal, protokollokkal) kialakított védelem, amelynek fontosabb részei az azonosítás és a hitelesítés, a hozzáférés-védelmi rendszer, a bizonyítékok rendszere. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Makrovírus | Olyan dokumentumhoz csatolt (abban tárolt) makrónyelven írt vírus, amely a dokumentumot kezelő és a makrót használni képes alkalmazáshoz kötődik. Hatását a dokumentum használata során fejti ki. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Malware | Az angol malware kifejezés az angol malicious software (rosszindulatú szoftver, káros szoftver, kártékony szoftver) összevonásából kialakított mozaikszó. Mint ilyen, a rosszindulatú számítógépes programok összefoglaló neve. Ide tartoznak a vírusok, férgek (worm), kémprogramok (spyware), agresszív reklámprogramok (adware), a rendszerben láthatatlanul megbúvó, egy támadónak emelt jogokat biztosító eszközök (rootkit). |
Megelőzés | A fenyegetés hatása bekövetkezésének elkerülése. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Megfelelő tájékoztatás | Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező, továbbá egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. |
Megoldás (desifrírozás) | A rejtjeles üzenet legális címzettje által, az eljárás ismeretében az eredeti üzenetet visszaállítása. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Megszemélyesítés | 1. A megszemélyesítés, idegen szóval perszonifikáció (a latin personificatio szóból) vagy antropomorfizáció olyan reprezentáció, amely elvont dolgokat, élettelen tárgyakat vagy természeti jelenségeket, illetve növényeket vagy állatokat az emberekre jellemző érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel. (Wikipédia) 2. Egy entitás (személy, program, folyamat stb.) magát más entitásnak tünteti fel Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Minősítés | Az a döntés, melynek meghozatala során az arra felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó titokkörbe tartozik. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Minősített adat |
Minősítési szintek:
Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
Minősített elektronikus aláírás | Olyan – fokozott biztonságú – elektronikus aláírás, amely biztonságos aláírás létrehozó eszközzel készült, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Naplóelemzés | (angolul: Log analysis) Lásd: Logelemzés |
Naplókezelés | (angol: Log management) az informatikában/információtechnológiában nagyszámú, számítógép(ek)kel előállított naplóüzenet (más módon: naplózási nyilvántartás, naplózási idősor rekord, eseménynaplók stb.) kezelését jelenti. A Naplókezelés során általában a következő feladatokkal kell foglalkozni:
(Forrás: Wikipedia) |
NAS | A NAS angol betűszó a Network Attached Storage, azaz a hálózatra kapcsolt tároló rövidítése. Magyar megfelelője: hálózati adattároló. A NAS fáljszinű adattároló eszköz, amely egy számítógépes hálózatba csatlakoztatva biztosítja az adatok megfelelő tárolását és menedzselését, biztosítja a tárolt adatok elérését a feljogosított helyi és távoli felhasználók számára, legyenek azok akár egy másik földrészen is. A tárolt adatok megoszthatók, internetkapcsolat segítségével bárhonnan elérhetőek, védelmük a felhasználói engedélyek megfelelő beállításával oldható meg. A NAS egy speciális hardvert és szoftvert is tartalmazó eszköz, amely többplatformos hozzáféréssel (OS, Linux, Unix, Windows) rendelkezik, illetve különböző célprogramokat (is) tartalmazhat (pl. Plex, Netflix, Skype stb.) |
Négy szem elv | Olyan tevékenység, amelyet két személy, egymást ellenőrizve végezhet. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Nulladik napi támadás | A nulladik napi támadás (zero-day vagy zero-hour támadás) egy biztonsági rés (valamely számítógépes alkalmazásnak a támadásig még nem nem ismert sebezhetősége) felhasználásával végrehajtott kibertámadás. A biztonsági rés ebben az esteben olyan, amely még nem került publikálásra, a szoftver fejlesztője nem tud róla, vagy nem érhető még el sérülékenységet megszüntető biztonsági javítás. |
Nyilvános kulcsú infrastruktúra | Az elektronikus aláírás létrehozására, ellenőrzésére, kezelésére, illetve titkos vagy hiteles kommunikációra szolgáló, aszimmetrikus kulcspárokat alkalmazó infrastruktúra, beleértve a mögöttes intézményrendszert, a különböző szolgáltatókat és eszközöket is. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Nyilvános kulcsú rendszer | Olyan kriptográfiai rendszer, amelyben a résztvevők két – a használattól függő – kulcsot egy közös algoritmussal használnak rejtjelzésre és a rejtjelezett adatok megoldására, vagy az adatok hitelesítésére (digitális aláírás) és annak ellenőrzésére. A kulcsok egyikét nevükkel együtt nyilvánosságra hozzák (nyilvános kulcs), a másikat titokban tartják (magánkulcs). Az üzenetet küldő a címzett nyilvános kulcsával rejtjelezi, a saját magánkulcsával hitelesíti az adatot (üzenetet), a címzett csak a saját magánkulcsával tudja megoldani a rejtjelezett üzenetet, illetve az aláírt üzenet sértetlenségét (és hitelességét) a küldő nyilvános kulcsával ellenőrizheti. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Nyilvánosságrahozatal | Az adatnak meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele; Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Panda Security | A Panda Security egy spanyol multinacionális vállalat, amely informatikai biztonsági megoldások fejlesztésére szakosodott. A cég kezdetben antivírus szoftver fejlesztésére fókuszált, de azóta kibővítette üzleti tevékenységét a kiberbűnözés megakadályozását célozva, fejlett számítógépes biztonsági szolgáltatások technológiáinak kidolgozásán keresztül. A Panda Security szabadalmaztatott technológiája a TruPrevent, amely egy sor proaktív képesség birtokában képes blokkolni az ismeretlen vírusokat, felhasználva a Collective Intelligence (Kollektív Intelligencia) modelljét, az első olyan rendszert, amely valós időben automatikusan képes észlelni, elemzni és osztályozni a malware-eket, és az új Adaptive Defense (adaptív védelmi) biztonsági modellje képes előre jelezni azokat. A termék részletes leírása elérhető a Seacon Europe Kft. Panda termékforgalmazási oldalán. |
PGP (Pretty Good Privacy) | Philipp Zimmermenn által kifejlesztett, az Interneten gyakran használt nyilvános kulcsú kriptográfiai program elektronikus levelek rejtjelezésére és elektronikus aláírásra. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
PKI ‒ Public Key Infrastructure. |
Lásd: Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra.
|
Program | A számítógépes utasítások logikailag és funkcionálisan összetartozó sorozata. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Programhiba | A program leírástól (specifikációtól) eltérő működése. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Pszichológiai befolyásolás | A pszichológiai befolyásolás (angolul: Social Engineering) az informatikai rendszerekhez (is) kötődő fogalom, annak a fajta támadásnak a meghatározását sűríti egy kifejezésbe, amikor a támadó nem technológiai sebezhetőségeket használ ki, hanem arra törekszik, hogy megtévesszen egy felhasználót. A megtévesztés eredményeként a jogosultsággal rendelkező felhasználó a jogosulatlan személy számára bizalmas adatokat ad át, vagy lehetőséget biztosít számára a saját, vagy szervezete egy vagy több rendszerébe történő belépésre, kimondottan a pszichológiai befolyásolást végző személy megtévesztő viselkedése miatt.
Részletesen tájékozódhat a kérdéssel kapcsolatban a Wikipedia szócikkében |
Public Key Cryptosystem |
Lásd: Nyilvános kulcsú rendszer.
|
Ransomvare | A ransomware olyan malware, azaz rosszindulatú számítógépes program, amely valamilyen fenyegetéssel próbál pénzt kicsikarni a felhasználóból. Ez rendszerint azt jelenti, hogy használhatatlanná teszi a számítógépet vagy elérhetetlenné a rajta lévő adatokat, és csak pénzért vásárolható meg az a kód, aminek a hatására visszaállítja az eredeti állapotot. Bővebben a Wikipédián: Ransomware |
Reagálás | A bekövetkezett biztonsági esemény terjedésének megakadályozására vagy késleltetésére, a további károk mérséklésére tett intézkedés. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Rejtett ajtó | Olyan programszegmens, amely a tartalmazó program futtatása során nem dokumentált műveleteket végez illegális, többnyire károkozási célból.(Lásd még: Hátsó ajtó (ang: Backdoor), Csapóajtó (ang: Trap door) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Rejtjelezés | Nyílt üzenetet kódolása kriptográfiai eljárással, eszközzel vagy módszerrel. A rejtjelezés eredménye a rejtjeles üzenet. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Rendelkezésreállás | Az az elektronikus információs rendszer vagy annak elemének tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az (ideértve az abban vagy az által kezelt adatot is) a szükséges időben és időtartamban használható. Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján |
Rendszer | Adott rendeltetésű, egymással kapcsolatban álló eszközök, eljárások, valamint az ezeket kezelő, kiszolgáló és a felhasználó személyek együttese.(ang: System) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Rendszerelemek | Az elektronikus információs rendszer (informatikai rendszer) részét képző elemek. A rendszerelemek csoportjai:
Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján |
Rendszerprogram (rendszerszoftver) | Az operációs rendszer részeként futó programok. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Rendszerterv | A fejlesztési folyamatnak az a szakasza, melyben a fejlesztés tárgyának felső szintű definíciója és terve kerül meghatározásra.(ang.: Architectural Design) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
RSA rejtjelzés | Ronald Rivest, Adi Shamir és Leonard Adleman 1978-ban szabadalmazott nyilvános kulcsú kriptográfiai algoritmus.(ang.: RSA encrytion) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Sebezhetőség | Angolul: Vulnerability A Sebezhetőség egy kiberbiztonsági kifejezés, amely egy rendszer olyan hibájára utal, amelyet biztonsági résként értelmezünk, és amelyen keresztül egy rossz szándékú személy, vagy egy rosszindulatú célból készített eszköz támadást indíthat a szóban forgó rendszer ellen. A sebezhetőség bármilyen típusú gyengeségre utalhat magában a számítógépes rendszerben, vagy az eljáráskészletben vagy bármi olyanban, amely az információbiztonságot fenyegetésnek teszi ki. |
Sebezhetőség értékelése | A sebezhetőség értékelése egy olyan kockázatkezelési folyamat, amelyet egy adott rendszer fenyegetéseivel kapcsolatos esetleges sebezhetőségek azonosítására, számszerűsítésére és rangsorolására használnak. A sebezhetőség értékelése, mint folyamat vagy eljárás nem csak egyetlen területre értelmezhető, hanem különféle iparágakban is alkalmazható, ilyenek például:
A sebezhetőség értékelésének kulcsfontosságú alapeleme a hatásvesztés-értékelés eredményének pontos meghatározása. A hatásvesztés értéke arányos a szóban forgó rendszernek az adott fenyegetéssel szembeni sebezhetőségével. A hatásvesztés rendszerenként eltérő mértékű. Például egy légiforgalmi irányítótorony irányítási rendszerének néhány perces leállása súlyos ütközésveszélyt eredményezhet, ugyanakkor egy önkormányzati hivatal számára az ügyintézési rendszerének egy hasonló, néhány perces megakadása elhanyagolható lehet. |
Sértetlenség | Az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyeznek, ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik (hitelesség) és a származás ellenőrizhetőségét, bizonyosságát (letagadhatatlanság) is, illetve az elektronikus információs rendszer elemeinek azon tulajdonságát, amely arra vonatkozik, hogy az elektronikus információs rendszer eleme rendeltetésének megfelelően használható. Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján |
Sérülékenység | Lásd: Sebezhetőség |
Sérülékenységvizsgálat | Az elektronikus információs rendszerek gyenge pontjainak (biztonsági rések) és az ezeken keresztül fenyegető biztonsági eseményeknek a feltárása. Forrás: Muha Lajos (lmuha.hu) |
SET (Secure Electronic Transaction) protokoll | Az e üzlet biztonságos elektronikus tranzakciói céljára, kártyakibocsátó és informatikai vállalkozások által közösen kifejlesztett kommunikációs protokoll, amelynek használata a felek közötti rejtett adatátvitelt és a felek biztonságos hitelesítését szolgálja. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Social Engineering | Social Engineering (magyarul: pszichológiai befolyásolás) az informatikai rendszerekhez (is) kötődő fogalom, annak a fajta támadásnak a meghatározását sűríti egy kifejezésbe, amikor a támadó nem technológiai sebezhetőségeket használ ki, hanem arra törekszik, hogy megtévesszen egy felhasználót. A megtévesztés eredményeként a jogosultsággal rendelkező felhasználó a jogosulatlan személy számára bizalmas adatokat ad át, vagy lehetőséget biztosít számára a saját, vagy szervezete egy vagy több rendszerébe történő belépésre, kimondottan a pszichológiai befolyásolást végző személy megtévesztő viselkedése miatt.
Részletesen tájékozódhat a kérdéssel kapcsolatban például a Wikipedia (angol nyelvű) szócikkében |
SSL (Secure Socket Layer) | A Netscape által kifejlesztett nyílt ajánlás (szabvány) biztonságos kommunikációs csatorna létrehozására. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Számítógép biztonság | A számítógépes biztonság, másképpen a kiberbiztonság vagy még másképpen az informatikai technológia biztonsága (IT biztonság) alatt a számítógépes rendszerek védelmét értjük, a hardverek, a szoftverek vagy az elektronikusan tárolt adatok ellopásától vagy megsérülésétől, valamint az ezek által nyújtott szolgáltatások megzavarásától vagy rosszindulatú irányításától. A számítógép biztonság egyre fontosabbá válik, a felhasználók által a számítógépes rendszerek, az internet és a vezeték nélküli hálózatok (például a Bluetooth és a Wi-Fi) egyre fokozottabb használata, valamint az "intelligens" eszközök számának növekedése miatt (ebbe beleértve az okostelefonokat, a televíziókat és azon eszközöket, amelyek a Tárgyak Internetét (IoT) alkotják). A számítógép biztonság bonyolultsága miatt a technológiák és a politika szempontjából a számítógép biztonság (a kiberbiztonság) a mai világ egyik legnagyobb kihívása. (angolul Computer security, cybersecurity, information technology security (IT security) |
Számítógépes bűnözés | Haszonszerzés vagy károkozás céljából, az informatikai rendszerekben kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása, illetve a rendszerelemek sértetlensége és rendelkezésre állása elleni bűncselekmények összefoglaló megnevezése. (Az informatikai eszközök felhasználásával elkövetett bűncselekményekre is szokták alkalmazni.) Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Személyes adat | A személyes adat minden olyan információ, amely valamely azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. Mindazon információk, amelyek összegyűjtése egy bizonyos személy azonosításához vezethet, ugyancsak személyes adatnak minősülnek. Azok az azonosításra alkalmatlanná tett, titkosított vagy álnevesített személyes adatok, amelyek felhasználhatóak egy személy újraazonosítására, személyes adatnak minősülnek, és az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak. Az olyan személyes adatok, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható, nem tekinthetők többé személyes adatnak. Az adatok valódi anonimizálásához az anonimizálásnak visszafordíthatatlannak kell lennie. Példák személyes adatra
Példák nem személyes adatnak minősülő adatra
(Forrás: Európai Unió, https://ec.europa.eu)
|
Szimmetrikus rejtjelező eljárás | A rejtjelezésre és megoldásra egyetlen kulcsot használó rejtjelező eljárás. A megoldó algoritmus nem feltétlenül egy fordított sorrendben végrehajtott rejtjelzés! Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |
Szoftver |
Lásd: Program.
|
Szolgálati titok | A "titkos" minősítésű adat régi megnevezése. Lásd: Minősített adat." |
Támadás | Valamilyen védett érték megszerzése, megsemmisítésére, károkozásra irányuló cselekmény. Támadás alatt nem csak a személyek, szervezetek által elkövetett támadásokat, de áttételesen a gondatlanságból, nem szándékosan kiváltott veszélyeztetéseket és a környezeti, természeti fenyegetéseket is értjük. A támadás legtöbbször nem közvetlenül éri a védett értéket, hanem a körülményektől függő támadási útvonalon zajlik le. Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2] |