Olyan kriptográfiai rendszer, amelyben a résztvevők két – a használattól függő – kulcsot egy közös algoritmussal használnak rejtjelzésre és a rejtjelezett adatok megoldására, vagy az adatok hitelesítésére (digitális aláírás) és annak ellenőrzésére. A kulcsok egyikét nevükkel együtt nyilvánosságra hozzák (nyilvános kulcs), a másikat titokban tartják (magánkulcs). Az üzenetet küldő a címzett nyilvános kulcsával rejtjelezi, a saját magánkulcsával hitelesíti az adatot (üzenetet), a címzett csak a saját magánkulcsával tudja megoldani a rejtjelezett üzenetet, illetve az aláírt üzenet sértetlenségét (és hitelességét) a küldő nyilvános kulcsával ellenőrizheti.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]