Fogalomtár

A ransomware olyan malware, azaz rosszindulatú számítógépes program, amely valamilyen fenyegetéssel próbál pénzt kicsikarni a felhasználóból. Ez rendszerint azt jelenti, hogy használhatatlanná teszi a számítógépet vagy elérhetetlenné a rajta lévő adatokat, és csak pénzért vásárolható meg az a kód, aminek a hatására visszaállítja az eredeti állapotot. Bővebben a Wikipédián: Ransomware

A bekövetkezett biztonsági esemény terjedésének megakadályozására vagy késleltetésére, a további károk mérséklésére tett intézkedés.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Olyan programszegmens, amely a tartalmazó program futtatása során nem dokumentált műveleteket végez illegális, többnyire károkozási célból.(Lásd még: Hátsó ajtó (ang: Backdoor), Csapóajtó (ang: Trap door)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Nyílt üzenetet kódolása kriptográfiai eljárással, eszközzel vagy módszerrel. A rejtjelezés eredménye a rejtjeles üzenet.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Reklámszoftvernek, reklámprogramnak (angolul: adware) nevezzük az olyan, interneten terjedő számítógépes programok összességét, amelyek célja, hogy egy terméket, számítógépes programot, annak készítőjét vagy egy céget reklámozzanak.

Bár sok reklámprogram egyben kémprogram is (angolul: spyware), azonban mégis fontos a megkülönböztetés. A kémprogram minden esetben igyekszik elrejtőzni a felhasználó elől, működése során különféle károkat okoz, ezek miatt a legtöbb országban törvénytelen a használatuk.

Reklámprogramokat nagyon sok programmal együtt telepíthetünk: vagy azért, mert a licencszerződés ezt előírja (például emiatt lehet egy programot ingyenesen használni), vagy azért, mert nem figyelünk a beállításoknál (alapból be van állítva a telepítése, és nem pipáljuk ki, hogy nem kérjük), vagy tudtunk és beleegyezésünk nélkül telepedik a gépünkre. A megszerzett információkat üzleti célokra (pl. célzott reklámok létrehozása, felhasználói statisztikák, profilok készítése stb.), vagy akár nem törvényes (kéretlen reklámlevelek, lásd spam) módon használják fel.

A rossz szándékú reklámprogramokat általános megnevezéssel a számítógépes kártevők (angolul malware) kategóriájába sorolhatjuk. Az ellenük való védekezés összetett biztonsági programokkal, illetve az adware-ek ellen kifejlesztett felderítőprogramok segítségével történik. A megelőzésben nem elhanyagolható a felhasználó ébersége és felkészültsége sem (alapfokú angol nyelvtudás, illetve internetes szótárak használata alapkövetelmény).

Az az elektronikus információs rendszer vagy annak elemének tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az (ideértve az abban vagy az által kezelt adatot is) a szükséges időben és időtartamban használható.

Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

Adott rendeltetésű, egymással kapcsolatban álló eszközök, eljárások, valamint az ezeket kezelő, kiszolgáló és a felhasználó személyek együttese.(ang: System)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Az elektronikus információs rendszer (informatikai rendszer) részét képző elemek. A rendszerelemek csoportjai:

• eszközök:

• az informatikai rendszer fizikai környezete és a működéséhez szükséges infrastruktúra;

• hardver;
• kommunikáció és hálózat;
• adathordozók;

• eljárások:

• szoftver;
• szabályozás;

• emberek:

• személyek.

Forrás: © Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana, 2008 [In.: Bolyai Szemle, XVII. évf. 4. szám, p.137-156., Budapest: ZMNE BJKMK, ISSN: 1416-1443] alapján

Az operációs rendszer részeként futó programok.

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

A fejlesztési folyamatnak az a szakasza, melyben a fejlesztés tárgyának felső szintű definíciója és terve kerül meghatározásra.(ang.: Architectural Design)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]

Rosszindulatú szoftver (angolul malware), közismert nevén rosszindulatú program, minden olyan szoftver, amely kárt okoz a számítógépes rendszerben. A rosszindulatú programok lehetnek férgek, vírusok, trójaiak, kémprogramok, reklámprogramok és rootkitek stb. A rosszindulatú programok védett adatokat lopnak el, vagy dokumentumokat törölnek vagy olyan szoftvereket adnak a rendszerhez, amelyeket a felhasználó nem hagyott jóvá.

A rosszindulatú program olyan szoftver, amelyet kimondottan a számítógép károsítására és/vagy a felhasználó megkárosítására készítettek. A rosszindulatú programok egyes formái „kémkednek” a felhasználó internetes kommunikációja után ‒ ilyenek például a spyware és az adware. A spyware megfigyeli és rögzíti a felhasználó tartózkodási helyeit, és ha hozzáfér (engedélyezve van), az érzékeny információkat is megszerezhet az eszközről (például hitelkártya-számokat stb.), elősegítve a személyazonosság-lopást. Az Adware vásárlásokkal kapcsolatos felhasználói információkat is gyűjt, amelyeket megosztanak a hirdetőkkel, majd nem kívánt, előugró hirdetések megjelenítésénél használják fel.

A férgek és a vírusok a fentiektől eltérően viselkednek, mivel gyorsan elszaporodhatnak és alááshatják az egész számítógépes rendszer működését. Emellett a felhasználó számítógépétől további rosszindulatú tevékenységeket is végrehajthatnak a felhasználó tudta nélkül. Vírus vagy féreg nyomán a számítógépes rendszer jelentős károkat is szenvedhet.

Ronald Rivest, Adi Shamir és Leonard Adleman 1978-ban szabadalmazott nyilvános kulcsú kriptográfiai algoritmus.(ang.: RSA encrytion)

Forrás: © Muha Lajos: Fogalmak és definíciók, 2004 [In.: Az informatikai biztonság kézikönyve (szerk.: Muha Lajos), Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, ISBN 963 9313 12 2]