A Kiber-rugalmasság (angolul Cyber resilience) vagy másképpen Kiber-ellenállóképesség arra utal, hogy az entitás folyamatosan képes elérni egy kívánt eredményt a kedvezőtlen kibernetikus események ellenére is.

A kiber-rugalmasság egy olyan változó nézőpontot eredményez, amely segítségével egy állapot kedvezőtlen helyzete gyorsan felismerésre kerülhet. A kiber-rugalmasság koncepciója lényegében egyesíti az információbiztonság, az üzletmenet folytonosság és a (szervezeti) ellenálló képesség területét.

Azok a szervezetek, amelyeknek potenciálisan kiber-rugalmasságra van szükségük, többek között az IT rendszerek, a kritikus infrastruktúra, az üzleti folyamatok, (de a szervezetek, a társadalmak és a nemzetállamok is).
A kedvezőtlen számítógépes események negatívan befolyásolják a hálózatba kapcsolt IT rendszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó információs rendszerek és szolgáltatások elérhetőségét, integritását vagy bizalmas jellegét. Ezek az események szándékos (pl. számítógépes támadás) vagy nem szándékos (pl. sikertelen szoftverfrissítés) történések eredményei, amelyeket emberek vagy a természet, vagy ezek kombinációja okozhat.

A kiber-rugalmasság kialakításának célja, hogy segítségével fenntartsák az entitás azon képességét, hogy mindenkor folyamatosan elérje a kívánt eredményt. Ez tehát akkor is megtörténik egy kiber-rugalmas rendszerben, ha a rendszeres kézbesítési mechanizmusok kudarcot vallanak ‒ például válság idején vagy egy biztonsági esemény megtörténte után. A kiber-rugalmasság koncepciója magában foglalja a rendszeres kézbesítési mechanizmusok helyreállításának képességét az ilyen események után, valamint azt a képességet is, hogy ezeket a kézbesítési mechanizmusokat folyamatosan meg tudjuk változtatni, vagy módosítani tudjuk, amennyiben ez szükséges, a felmerülő új kockázatokkal szemben. A biztonsági mentések és a katasztrófa utáni helyreállítási műveletek is a kézbesítési mechanizmusok helyreállítási folyamatának részét képezik.