| Telefon: +36 22 501 632

Seacon Europe Kft. | 8000 Székesfehérvár, Móricz Zs. u. 14.

Cikksorozatunk hatodik kérdése: Hogyan fogja az uniós adatvédelmi reform megkönnyíteni a nemzetközi együttműködést?

Vélemények az adatvédelemről ‒ (Az Eurobarométer 431. sz. tematikus felmérés – Data Protection [Adatvédelem] alapján)

  • Az európai internet felhasználók fele tart attól, hogy csalás áldozatává válik személyes adatainak helytelen felhasználása miatt. (50 %).
  • Kevesebb mint harmada (33 %) bízik meg az európai telefontársaságokban és internetszolgáltatókban; továbbá kevesebb mint negyede (24 %) bízik meg a keresőmotorokat, közösségi portálokat és elektronikus levelezési szolgáltatásokat nyújtó  online vállalkozásokban.
  • Majdnem minden (89 %) európai örülne annak, ha egységes adatvédelmi szabályok lennének érvényben az EU egész területén, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak melyik országban van a székhelye.

Cikksorozatunk ötödik kérdése: Hogyan fogja az uniós adatvédelmi reform megerősíteni a belső piacot?

Vélemények az adatvédelemről (Az Eurobarométer 431. sz. tematikus felmérés – Data Protection [Adatvédelem] alapján)

  • Az emberek 66 %-a nagyobb bizalmat táplál a hatóságok, mint a kereskedelmi vállalkozások iránt.
  • Az európaiak 69 %-a aggódik amiatt, hogy a társaságok a birtokukban lévő személyes adatokat az adatgyűjtés eredeti célján túl más célra is felhasználhatják.
  • Tízből több mint négy európai szívesebben látna egy európai szintű szabályozást (45 %), míg a nemzeti szintű szabályozást valamivel kevesebben (42 %) választanák.

Cikksorozatunk negyedik kérdése, amely egyben az internetes közösségek számára az egyik legfontosabb kérdés az új adatvédelmi rendelettel kapcsolatban: hogyan érinti az adatvédelmi reform a közösségi hálózatokat?

Vélemények az adatvédelemről (Az Eurobarométer 431. sz. tematikus felmérés – Data Protection [Adatvédelem] alapján)

  • Az európaiak 71%-a véli úgy, hogy a személyes adatok nyilvánossá tétele egyre inkább a modern élet része.
  • A személyes adatok kiadásának legfontosabb oka az online fizetés (46%), vagy a vásárolt áruk házhoz szállíttatása (44%) és valamilyen szolgáltatás igénybevétele (36%).
  • Az emberek többsége nem kedveli, hogy internetes cégek személyes adatokat használjanak fel a reklámok testre szabása érdekében.
  • A válaszadóknak csak egyötöde nyilatkozott úgy, hogy mindig tájékoztatták az adatgyűjtés feltételeiről és annak lehetséges felhasználásáról, amikor személyes adatok megadására kérik őket az interneten. 
  • Az online közösségi hálózati szolgáltatást igénybe vevők közül tízből négyen nem próbálkoztak az adatvédelmi beállítások megváltoztatásával.

Az adatvédelmi beállításaikat változatlanul hagyók negyedrésze azért nem változtatott meg semmit, mert abban bízik, hogy az oldalak a megfelelő beállításokat alkalmazzák.

Cikksorozatunk harmadik kérdése: Európában a vállalkozások számára milyen előnyökkel jár az uniós adatvédelmi reform?

Az EU politikai megállapodást ért el az adatvédelmi szabályok reformjáról. Az új szabálycsomag nem csak visszaadja a polgároknak a személyes adataik feletti ellenőrzést, hanem számos előnyt és lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak. A reform kulcsfontosságú tényező lesz a digitális tartalmak egységes piacának előmozdításában, azáltal, hogy lehetővé teszi az európai polgároknak és vállalkozásoknak a digitális gazdaság nyújtotta előnyök maradéktalan kihasználását.

Cikksorozatunk második kérdése: Hogyan fogja az EU reformja az új technológiák követelményeihez igazítani az adatvédelmi szabályokat?

Vélemények az adatvédelemről (Az Eurobarométer 431. sz. tematikus felmérés – Data Protection [Adatvédelem] alapján)

  • Az emberek nagy többsége (71 %) még mindig úgy nyilatkozik, hogy a személyes adatok kiadása egyre inkább mindennapjaink része és elfogadja, hogy a személyes információk nyilvánosságra hozatala elkerülhetetlen, ha termékekhez vagy szolgáltatásokhoz szeretnének hozzájutni.
  • Az internetet használó európaiak több mint fele legalább hetente egyszer használ online közösségi hálózatot. Hasonló az arány az azonnali üzenetküldés vagy a csevegőszobák használata esetében.
  • Az emberek 69 %-a nyilatkozott úgy, hogy minden esetben egyértelmű beleegyezésüket kellene kérni adataik begyűjtése és feldolgozása előtt.
  • Tízből hat válaszadó azt nyilatkozta, hogy nem bízik meg a vonalas és mobil telefon szolgáltatókban, valamint internetszolgáltatókban (62 %) vagy online vállalkozásokban (63 %).
  • A megkérdezettek 67 %-a fontosnak találja, hogy személyes adatait új online szolgáltatóhoz vihesse át.

Cikksorozatunk első kérdése: Hogyan érinti az Eu adatvédelmi reformja a polgárok jogait?

Az Eurobarométer 431. sz. tematikus felméréséből (Data Protection ‒ Adatvédelem)

  • Az európaiak 71 %-a érzi úgy, hogy elkerülhetetlen a személyes információk nyilvánosságra hozatala, ha termékekhez vagy szolgáltatásokhoz szeretne hozzájutni.
  • Az európai internetfelhasználók fele tart attól, hogy csalás áldozatává válik a személyes információk helytelen felhasználása miatt. Tízből hét embert aggaszt, hogy információikat az adatgyűjtés eredeti célján túl más célra is felhasználhatják.
  • Majdnem minden megkérdezett európai úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha tájékoztatnák adataik elvesztése vagy ellopása esetén.
  • Az európaiak csupán alig több mint egyharmada (37%) van tudatában annak, hogy létezik egy nemzeti közigazgatási hatóság, amelynek feladata a polgárok személyes adatainak védelme.
  • Csupán 15 % érzi úgy, hogy teljes mértékben rendelkezik az online megadott információk felett; háromból egy ember (31%) gondolja úgy, hogy egyáltalán nem rendelkezik felettük.

2018. május 25. ‒ ez az a határidő, amelytől az Európai Unió minden tagállamában működő minden szervezet számára hatályba lép a GDPR, vagyis az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete, amely ettől a naptól közvetlenül alkalmazandó lesz az EU minden tagállamában, tehát külön helyi harmonizációra nem lesz szükség.

Mi az, ami hasznos a kriptopénzekkel kapcsolatos technológiákban?

Zsarolóprogram, Bitcoin, blockchain ‒ mostanában új és újabb, és egyben különleges technológiák vagy programrendszerek fogalmával, és tartalmával kell megismerkednünk. Ilyen új fogalmakat takar két dolog (program, programrendszer vagy bárhogy is mondjuk…) amiről most szó lesz, és amelyek ‒ úgy tűnik ‒ egyre erősebben kapcsolódnak össze. Mindkettőt külön-külön is sajátos, riasztó, sőt veszélyes eszközként is definiálhatjuk, a kettő együtt viszont egy félelmetes jövőt vetít előre ‒ ezek a zsarolóprogramok és a Bitcoin.   

Az informatika évtizedeken át tartó fejlődésével párhuzamosan fejlődött az informatikai és az információbiztonság tartalma, jelentése is. Ugyan mindig is az adatvagyon biztonságával kapcsolatos volt a fogalom tartalmi része, eleinte azonban a fő hangsúly a védelmen (ezen belül is az adatokat tároló, feldolgozó informatikai rendszerek védelmén) volt. Azt viszont, hogy az adatok, és a feldolgozásukkal megszerezhető információk forrása kire, mire vonatkoznak nem igazán került eddig a figyelem középpontjába.

Pedig…    

Mi az igazi segítség ‒ audit: több kell, ez még nem elég

Az informatikai gyártók, a szoftverházak, és a rendszer szintű szállítók termékkínálata elsősorban a „pénzes” megrendelőket célozza, és sokkal kevésbé képesek az egyébként érdeklődő, de kevés pénzzel rendelkező ügyfelek igényeit kielégíteni. Ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy a szállítók által kínált termékekre nincs igény… …de:
A közelmúltban részt vettünk az egyik közműszolgáltatói szövetség informatikai vezetőinek rendezvényén, amelyen a téma az információbiztonsággal volt kapcsolatos, ezen belül pedig az Ötvenes törvény[1]-ből, és a hozzá kapcsolódó BM végrehajtási rendelet[2]-ből eredő feladatok voltak a központban.
Mindig nagy érdeklődéssel figyeljük azt, hogy egy-egy hazai szakmai konferencián, találkozón az érintett cégek képviselői, szakemberei milyen információkhoz juthatnak az előadásokból.

Alkategóriák