Mi az, ami hasznos a kriptopénzekkel kapcsolatos technológiákban?

Zsarolóprogram, Bitcoin, blockchain ‒ mostanában új és újabb, és egyben különleges technológiák vagy programrendszerek fogalmával, és tartalmával kell megismerkednünk. Ilyen új fogalmakat takar két dolog (program, programrendszer vagy bárhogy is mondjuk…) amiről most szó lesz, és amelyek ‒ úgy tűnik ‒ egyre erősebben kapcsolódnak össze. Mindkettőt külön-külön is sajátos, riasztó, sőt veszélyes eszközként is definiálhatjuk, a kettő együtt viszont egy félelmetes jövőt vetít előre ‒ ezek a zsarolóprogramok és a Bitcoin.   

Először is frissítsük fel ismereteinket (vagy ismerjük meg), hogy mégis, mi a pénz? És hogyan keletkezik?

Pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni. A pénz szükségszerűen csereeszköz, vagyis a dolog árának megfelelő mennyiségű pénzt egy adott piacon különböző dolgokra lehet cserélni. A pénz attól fizetési eszköz, hogy a pénz, mint csereeszköz használata jogilag érvényes tranzakciót hoz létre. Ezen kívül a stabil értékű pénz elszámolási egység és értékőrző funkciót is képes betölteni.

A modern pénz lényegében egy emberek között kötött bizalmi egyezmény. Csak szimbolikusan bír értékkel, fizikai valójában nem. A pénznek értéket csupán az emberek bizalma ad, így más javakra nem váltható, csak a javak közvetítésére használható. Manapság a pénz legáltalánosabban használt fizikai formája a papírpénz. Bizonyos áruk, mint az arany és az ezüst még mindig őrzik a pénz lényegi tulajdonságait. Az általánosan elfogadott, és alkalmazott virtuális pénz pedig a bankszámlapénz.

A Bitcoin nem tartozik a jelenleg általánosan elfogadott virtuális pénzek közé. Ráadásul a különböző pénzügyi szakmai „fórumok” erős ellenvéleményeket fogalmaznak meg a Bitcoinnal kapcsolatban.

A Bitcoinnal elfogadásával, vagy elutasításával összefüggésben a legfőbb probléma az elszámoltathatósága, az átláthatóság és az egyértelműség hiánya. Az terjed a köztudatban, hogy a Bitcoin fizetőeszköz, de valójában nem az, és a piac, mint a pénz működtetésének területe csak bizonyos kényszerek esetében „fogadja” el. Kevés szó esik róla, de a 2017. május-i világméretű zsarolóprogram-áradat rávilágított, hogy a Bitcoin nélkül a zsarolások valószínűleg sokkal nehezebben lennének megvalósíthatók, illetve ezek a bűncselekmények sokkal könnyebben lennének felderíthetők.

A Bitcoint 2009-ben hozta létre egy máig ismeretlen személy, aki a Satoshi Nakamoto néven publikálta a kriptovalutával kapcsolatos dolgokat.  A Bitcoin nem az első kísérlet volt a digitális pénz létrehozására, de ez volt az első, amely egy peer-to-peer hálózatot használt arra a célra, hogy létrehozzon egy platformot a tranzakciók végrehajtásához anélkül, hogy azok egy központi szervezettől függenének, amely érvényesíti ezeket a tranzakciókat.

Amikor az emberek a Bitcoinról beszélnek, hajlamosak a blockchain és a Bitcoin szavakat egymás szinonimájaként használni a kriptovaluta, a tranzakció végrehajtását végző kliens és protokol, valamint a tranzakció leíróit tároló blokklánc kapcsán is.

                 Bitcoin, a kriptovaluta                                              Kliens és protokoll                                              Blockchain adatbázis

A Bitcoinon kívül több más, hasonló elven működő kriptovaluta is létezik (például a nálunk az MNB által is vizsgált Ethereum). Röviden ennyit ezekről a kétes hírű, és értékű pénzhelyettesítő eszközökről.

Hoppá, de mi is az a blockchain?

A block chain vagy blockchain egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tartalmaz, a hamisítást és módosítást kizáró módon (?!). A Bitcoin és a blockchain két különböző dolog! Tehát, amikor a kriptovalutákról, és a működésükhöz szükséges technológiáról beszélünk, fontos figyelembe venni ezt a terminológiát.

A Bitcoinnal kapcsolatban számos kérdés merül fel, ezeket a napi hírekben is olvashatjuk. Ilyen például az a kérdés, hogy a Bitcoin is egy lufi, mint anno a .com cégek, vagy ez a kriptovaluta általánosan elfogadott fizetőeszközzé válik? Ezekkel a kérdésekkel itt most nem foglalkozunk...

A blockchain azonban egy igen izgalmas technológia, amely új fejlődési lehetőségeket nyit a pénzügyi, és egyéb rendszerek számára.  

Az emberek már ma is azt mondják, hogy a blockchain ugyanolyan fontos dolog, mint anno az internet bevezetése volt. Tudjuk azt, hogy az internet egy olyan világméretű hálózat, amely alkalmas az információk megosztására, ugyanakkor nem igazán alkalmas értékátvitelre. Ha egy fájlt küldünk valakinek, akkor mindig a fájl egy másolati példányát küldjük, és ez azt jelenti, hogy mi és a címzett is rendelkezni fogunk a fájllal. Ugyan ez a folyamat ideális információmegosztásra, de ugyanakkor alkalmatlan pénz, tulajdonjogi igazolás stb. megosztására. A blockchain technológia alkalmazása viszont pontosan ezt teszi lehetővé: az ilyen értékek digitalizálását és átadását. Vessünk egy pillantást az alapul szolgáló decentralizált könyvelési technológiára. Úgy véljük, hogy a blockchain definíciója jó kiindulási pont:

A Blockchain egy elosztott adatbázis típus, amely képes tárolni a tranzakciós adatok állandó és szabotázsbiztos könyvelését.

A Blockchain tehát egy decentralizált, változhatatlan adatszerkezet. Röviden: a blokkhálózat csomópontoknak nevezett számítógépek hálózata. Minden csomópont rendelkezik egy ‒ a többiekével megegyező ‒ másolattal az együtt kezelt adatbázisról. Minden tranzakciót titkosítanak, és aláírnak (matematikai eszközökkel). Ha a tranzakció mentrésre kerül a blokkhálózatba, akkor az a hálózat minden csomópontjára felmásolódik. Ezért beszélünk a blockchainről, mint egy elosztott könyvelési technológiáról, a tranzakciók főkönyvéről, amelyet számítógépes hálózaton kerül elosztásra. A tranzakciókat egy blokkba csomagolják, mielőtt azokat más csomópontok hitelesítenék. Amint a hálózat megegyezésre jutott ezen tranzakciók érvényességével kapcsolatban, a blokk a meglévő blokklánchoz kapcsolódik. A blokk a hitelesített tranzakciókat egy hash-szal és egy, az előző blokkra történő hivatkozással együtt tárolja. A tárolt ügyleteket nem lehet visszavonni, mivel ez érvénytelenítené a lánc összes hash-jét.

Összefoglalva a fentieket: a blockchain egy olyan új technológia, amely komoly lehetőségeket tár fel a bizalmi alapon működő üzleti világban.

A bankok egymás közötti üzleteit - legyen szó akár pénzről, értékpapírról, vagy szindikált hitelekről – jelenleg tipikusan egy harmadik személy hajtja végre (például elszámolóházak, központi hatóságok, átutalási rendszerek, értéktárak). Ha ehelyett egy megosztott könyvelést használnának, azzal az akár néhány napig tartó elszámolási időket közel valós időre csökkenthetnék, és rengeteg pénzt megspórolhatnának.

Belátható tehát, hogy nem véletlen, hogy van pénzintézet, amely saját kriptopénzt fejleszt, hogy több mint 30 nagybank közösen kutatja a blockchain alkalmazási lehetőségét, és hogy többek között a UBS, a Barclays és a Santander is saját berkein belül vizsgálja a technológiát.

A pénzintézetek a szintén blockchain alapú, úgynevezett "okos szerződések" létrehozásával is foglalkoznak, amely lényegében egy számítógépes kód, ami akkor lép életbe, amikor a szerződés feltételei teljesülnek. Például azonnal megtörténik egy vételi tranzakció, ha a vevő az eladónak átutalja a pénzt.