| Telefon: +36 22 501 632

Seacon Europe Kft. | 8000 Székesfehérvár, Móricz Zs. u. 14.

A kiberbiztonság szempontjából az elmúlt évben is nagyon sok fenyegetés jelent meg, azonban az informatikai rendszerek gyors fejlődésével, és a különböző világpolitikai események és helyzetek bonyolódásával 2020.-ban még több veszélyre kell felkészülnünk.

A kiberbűnözők már a Mesterséges Intelligenciát is beépítik bűnös terveik végrehajtásába.

A számítógépes támadók nagyobb figyelmet fognak fordítani a Mesterséges Intelligenciára,

mint roppant hasznos segédeszközre bűnös céljaik megvalósításában. Előző cikkünkben már foglalkoztunk a „Durva hamisítással” (Deep fake), mint olyan példával, amelyben a kiberbűnözés a mesterséges intelligenciát használja a célszemélyek megtévesztésére. A durva hamisítás a videotechnikában használ mesterséges intelligenciát, de honlapokon, és az elektronikus levelezésben is számíthatunk mesterséges intelligenciát (is) alkalmazó csalási kísérletekre.

2020-ban egyre többször találkozhatunk azzal, hogy a hackerek a mesterséges intelligenciát gonosz céljaik elérésére használják. A legegyszerűbb példa erre az MI felhasználása a CCP kampányok kivitelezésében. Például egy spammer a jogtalanul "megszerzett" címadatbázisára építve dolgoz ki (más, egyébként legális eszközöket is igénybevéve) egy hirdetési kampányt, amelyben az ő érdekeltsége a vele szerződő ügyfél által elvárt minél több találat (kattintás) elérése. Az MI-t a "reklámlevelek" folyamatos, automatikus kidolgozására (feladó fiktív nevek, beosztások, email címek, és reklámlevél tárgyak, sőt a reklámozandó termékkel kapcsolatos reklámok (sic!)) használva lényegében a folyamat elindulása után a csaló csak a pénz csengését hallgatja -- "a mű dolgozik, az alkotó pihen"  

Az MI féllegális-illegális alkalmazásából természetesen egyes államok nagy költségvetéssel rendelkező szereplői sem fognak kimaradni, és valószínűleg sok pénzt fognak befektetni a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kihasználásába, egyes alkalmazások és technológiák gyengeségeinek felderítése és kiaknázása céljából. (Mondanunk sem szükséges, hogy ezek az állami szereplők sem jó szándékkal foglalkoznak ezekkel a területekkel -- gondoljunk csak például a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolására...)

Függetlenül attól, hogy a durva hamisítások, vagy az adathalászat vagy más csalások a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás felhasználásával történnek, azt biztosan tudhatjuk, hogy a hackerek a már mai is könnyen hozzáférhető óriási adatmennyiséget fogják kiaknázni az új alapú kibertámadások elindításához.

( A minisorozatot záró cikkünk: A „felhő” sokkal sebezhetőbbé válik a biztonsági kizsákmányolások szempontjából)